Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja

Izikné Hcdri Gabriella

A következő táblázat szemlélteti, hogy a jelenlegi súlyozás fenntartása esetén miképpen alakulna a kibővített EU-ban a szavazatok pontszáma.

Ország

Lakosság 1000 fő

Szavazatok súlya a Tanácsban

Ausztria

8,1

4

Belgium

10,2

5

Dánia

5,3

3

Finnország

5.1

3

Franciaország

59,0

10

Görögország

10,5

5

Hollandia

15,8

5

Írország

3,7

3

Luxemburg

0.4

2

Nagy-Britannia

59,2

10

Németország

82,0

10

Olaszország

57,6

10

Portugália

10,0

5

Spanyolország

39,3

8

Svédország

8,9

4

EU 15 taggal

375,1

87

Bulgária

8,2

4

Ciprus

0,7

2

Csehország

10,3

5

Észtország

1,4

3

Lengyelország

38,7

8

Lettország

2,4

3

Litvánia

3,7

3

Magyarország

10,1

5

Málta

0,4

2

Románia

22,5

6

Szlovákia

5,4

3

Szlovénia

2,0

3

Törökország

64,5

10

Új tag összesen

170,3

57

EU 28 taggal

545,4

144

A mai EU-ban a minősített többségi döntéshez az szükséges, hogy a 87 pontos összesített szavazatból 62 pontot érjen el az „igen" szavazatok pontszáma. Ha nem a Bizottság terjesztette elő döntésre a javaslatot, az „igen" szavazatoknak minimálisan 10 tagállam között kell megoszlaniuk. 26 ellenszavazat szükséges egy döntés elutasításához, míg 23-25 ellenszavazat esetén a javaslatot ismét napirendre kell tűzni.6 A súlyozási reform során így három kérdés vetődik fel:- hány pontot érjenek az egyes tagállamok szavazatai;

120

Külpolitika