Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Izikné Hedri Gabriella súlya. Az akkori NSZK, Franciaország és Olaszország 4-4 ponttal, Belgium és Hollandia 2-2 ponttal, Luxemburg 1 ponttal rendelkezett. A Benelux unió 5 szavazata tehát nem volt elegendő a nagy államok határozatainak leszavazásához; ebben az időben tehát nem játszott akkora szerepet, hogy a nagy államok 1 pontja mennyivel több lakost képvisel, mint a kicsiké. Az integráció fejlődésével azonban a helyzet módosult:- növekedett a tagállamok létszáma;- bővült a minősített többségi szavazással eldöntendő kérdések köre;- lényegesen bővült az integráció tevékenységi és hatásköre;- a kibővítéssel a tagállamok száma a mainak közel kétszeresére emelkedhet;- a tagjelöltek ma szegényebbek a már tag országoknál. Az intézményi rendszerrel kapcsolatos vita legfőbb kérdései a Tanács döntéshozatala körül folynak.- hogyan érhető el a minősített többséggel hozandó döntések körének jelentős növekedése;- milyen legyen a szavazatok súlyozása, s milyen arányban érvényesüljön a tagállam népességének nagysága a súlyozásban, és hány szavazat legyen szükséges a döntéshozatalhoz, továbbá hány a döntés elvetéséhez. 33.1. A minősített többségi döntések számának növelése A Bizottság javaslatában is szereplő cél szerint a minősített többségi döntés legyen a szabály, tehát az egyszerű többségi és az egyhangú szavazás kivétel legyen. A javaslat szerint a Tanács egyszerű többséggel dönthet, ha az nem ellenkezik az alapszerződéssel; a szerződésnek legyen két melléklete. Az 1. mellékletben kellene felsorolni azokat a kategóriákat, ahol az egyhangú döntést a következők igénylik:- tagállam súlyos és tartós politikai érdeke;- a tagállamok alkotmánya által előírt parlamenti ratifikáció (ilyen például az új tagok felvétele);- ha a döntés az unió intézményeinek szervezetére és azok működésére vonatkozik;- az adózásra és a szociális biztonságra vonatkozó - az egységes belső piacot ugyan nem közvetlenül érintő, de mégis lényegesen befolyásoló - határozatok;- a tagállami jogrendek nemzetközi szerződésekre vonatkozó előírásaival ellentmondásba kerülő határozatok;- a szerződés (tehát az alapszerződések) módosítására vonatkozó határozatok. A 2. mellékletben kellene felsorolni az EK-szerződésnek azokat a cikkeit, amelyek esetében minősített többségi döntés hozandó. (Ezeket a mostani szerződés is tartalmazza, de az adott cikkely keretében. Egy összefoglaló lista készítése ésszerű volna.) Ez az álláspont első pillantásra teljesen logikus; az egyhangú szavazás megkövetelése esetén a döntések elhúzódnak, s minél több a tagállam, annál nagyobb az ellensza116 Külpolitika
