Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Blahó András: Kormányok és transznacionális vállalatok kapcsolata Kelet-Európában
Blahó András fejlemények miatt.32 E változások és fejlődés révén ugyanis az átalakuló országok gazdasága mint lokáció felértékelődik, s nem alkalmazható a „dinamikus elhagyás" gyakran emlegetett fenyegetése. Jelentős fejlemény a két fél közötti megállapodások számának gyarapodása. Példaként a Magyarországon létrehozott Befektetői Tanács említhető meg.33 Ez a testület a kormány és a Magyarországon működő nemzetközi társaságok közös kezdeményezésére alakult meg. A testület célja az, hogy a kormány közvetlenül ismerje meg, milyen várható hatásuk van a nagy TNC-k szerint a kormány által tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseknek. Pótlólagos cél a TNC-k révén elérhető nemzetközi kapcsolatok intenzitásának fokozása is. Kormányzati részről a tanácsban a pénzügy-, az ipari, a kereskedelmi és idegen- forgalmi, valamint a külügyminiszter vesz részt. A tanács gyakorlata megmutatja majd, hogy e kapcsolatból milyen konkrét, a magyar belgazdaságot előre vivő eredmények születtek. Tény azonban, hogy a TNC-kormány kapcsolat ilyen rendezése nem tér nagyon el a TNC-k fejlődő országokban tanúsított magatartásától, ahol a kapcsolat politikai kérdéseivel összefüggő konfrontációt sikerrel terelték gazdaságpolitikai síkra.34 Külön érdekessége e testületnek, hogy az 1998. május 24-én bekövetkezett kormányváltás mennyiben és miként módosít a befektetések gyakorlatán, politikáján. Ugyancsak fontos gazdaságpolitikai eszköz lehet a legnagyobb TNC-kkel megkötött úgynevezett beszállítói charta. A charta a nagyvállalatokhoz egyre szorosabban kapcsolódó kis- és középvállalati kör beszállítói érdekeit igyekszik érvényesíteni, egyelőre elég bizonytalan eszközökkel. Mármint az nem biztos, hogy a TNC-k milyen engedmények árán lesznek hajlandók a hazai beszállítások arányát növelni. Tény viszont, hogy a jelenlegi beszállítási hányadok nagyon alacsonyak. Úgy tűnik, hogy a TNC-k magyar vállalatai készek a hazai beszállítási fok növelésére annak fejében, hogy hálózatuk globális érdekei és érdekeltségei nem csorbulnak. Már érzékelhető az a kormánytörekvés is a lengyel, magyar és kevésbé a cseh gyakorlatban, hogy különböző kedvezményekkel a kevésbé fejlett térségekre irányítsák a befektetők figyelmét. Az ilyen regionális kezdeményezéseknek nemcsak hazai, de tágab- ban értelmezett regionális vonzata is van, azaz a fogadó országok befektetőkkel kapcsolatos stratégiájában a regionális együttműködés gondolatát szorgalmazza. Különösen fontos szempont lehet ez az előre haladó európai uniós tárgyalásokkal kapcsolatban. Az unióban már kialakult gazdasági régiók minden bizonnyal átrajzolódnak a kelet-európai bővítés nyomán. Helyes és koncentrált kormányzati intézkedésekkel a belső regionális és a nemzetközi alkalmazkodási folyamatok közelíthetőek, mindkét oldal kölcsönös megelégedettségére. 84 Külpolitika
