Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? A német civilizációértelmezés a kultúrával szemben civilizáció alatt a társadalom, a társadalmi fejlődés anyagi-technikai elemeit érti, a civilizáció másodrendű a kultúrához képest. Manapság sokan a civilizációt eleve a „globális világcivilizációval" azonosítják, s az egyetemességre utaló kifejezésnek tartják, vele szemben a kultúrát lokálisnak, egy adott csoporthoz kötődőnek. Az általánosan elterjedt „egyes számú" civilizációfelfogás a civilizációt a fejlődéssel, haladással kapcsolja össze, a fejlettség magasabb fokaként definiálja. Ez az értelmezés a felvilágosodás projektumához, a newtoni-kar- teziánus világképhez, a lineáris fejlődési modellhez, az evolucionizmushoz, a tudomány kitüntetett szerepéhez kapcsolódik, s a civilizációt univerzális fogalomként értelmezi. Mindez összekapcsolva a német civilizációértelmezéssel eredményezi az anyagi-technikai civilizáció fogalmát, amely bizonyos szempontból a nyugati civilizációra joggal alkalmazható. A látszólagos pozitív konnotáció mögött ugyanakkor Európa-centrikus szemléletmód húzódik, amely szerint az európai, nyugati fejlődésben gyökerező modemitás maga a globális civilizáció, értékei egyetemes értékek, amelyek a világ minden részén érvényesek. Ez a felfogás a kolonizáció időszakában gyökerezik. Ez az értelmezés nem segíti elő az Európán kívüli társadalmak fejlődési sajátosságainak a jobb megértését, ráadásul hierarchikus rendet tételez különböző népcsoportok, különböző kultúrák között. Sokan épp ezért nem szívesen alkalmazzák az „egyes számú" civilizációértelmezést. A modemitás, a nyugati civilizáció ugyanis nem maga a civilizáció, hanem egy civilizáció, még ha jelenleg kétségkívül a domináns, hegemón civilizáció is. Mellette ugyanakkor más civilizációk is léteznek. „Többes számú" értelmezésben a civilizációt a kultúrától térbeni és időbeli kiterjedtsége, nagysága, „dimenziója" különbözteti meg. A civilizáció a legnagyobb, kulturális szempontból még összetartozó egység. A civilizációk sajátosságát az őket alkotó kultúrák egységes rendszerbe szerveződésének elvei, történelmi korokat átívelő fejlődésük adja. A civilizációk (és a kultúrák) egyfajta specifikumot kölcsönöznek az általuk behatárolt földrajzi régiónak, egyúttal megkülönböztetvén azt más civilizációktól. Globalizációértelmezések Rendkívül összetett, különbözőképpen megítélhető és értelmezhető a globalizáció fogalma is, amelynek nincs egységesen elfogadott definíciója. „A globalizáció... határai nem világosak, összetevői és multidimenzionális jellege még nem kellőképpen feltárt."12 Erre utal már maga a szóhasználat is: a globalizáció mellett - helyett - sokan a globalizmus, illetve globalitás kifejezéseket használják. Magunk a legtalálóbbnak - és témánk szerint a leghasználhatóbbnak - Anthony McGrew meghatározását tartjuk, aki szerint a globalizáció azokat a folyamatokat jelenti, amelyek révén a világ egyik részén történő tevékenységeknek, döntéseknek és eseményeknek komoly következményei vannak a világ 1999. tavasz-nyár 7
