Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe
Fülöp Mihály tozik. A magyar küldöttség feladta az 1945. november 12-i béke-előkészítő jegyzékben képviselt álláspontját a hajózás teljes szabadságának biztosításáról. Cavendish W. Cannon, az amerikai küldöttség vezetője hiábavalóan emlékeztetett arra, hogy „Magyar- ország hosszú távú gazdasági érdekei nem változtak". Az egyedüli szovjet engedmény az volt, hogy Ausztria „tanácskozási jelleggel" vehetett részt a konferencián. Visinszkij kijelentette a nyugati küldötteknek: „Az ajtó nyitva állt önök előtt, hogy bejöjjenek, és jelenleg is nyitva van, el is mehetnek, ha akarnak." A Duna Bizottságot létrehozó egyezményt 1948. augusztus 18-án angol-amerikai-francia részvétel nélkül írták alá. Magyarország kettős szorításba került. A kelet-nyugati katonai szembenállás érdekei ellenére a nyugati nagyhatalmakkal fordította szembe, a Jugoszláviával szembeni gazdasági embargóban s utána a bekerítésben való részvétel a déli határán okozott feszültséget. 1947-1948 fordulójától érvénybe lépett a Kelet-Közép-Európával szembeni amerikai exportellenőrzés rendszere. A gazdasági hadviselés 1949 végétől politikaival (lélektanival) párosult, s célja a szovjet befolyás csökkentése volt. Az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia a békeszerződés előírásainak megsértése miatt megakadályozta a legyőzött „balkáni" államok felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A politikai szabadságjogok és az emberi jogok semmibevétele, a katonai korlátozások túllépése viszont nem a magyar politika szabad választásából történt, hanem az egyik győztes nagyhatalom, a Szovjetunió kezdeményezésére valósult meg. Igaz, a magyar kommunisták mindent megtettek a szovjet igények túlteljesítésére. A magyar kormány megtagadta katonai információk szolgáltatását a békeszerződés végrehajtásáról az angoloknak és az amerikaiaknak, noha az 1948 januárjában kidolgozott hadsereg-fejlesztési terv még a rendelkezések betartásán alapult. 1948. szeptember 9- től Farkas Mihály került a honvédelmi tárca élére, októberben 102 csehszlovák és szovjet repülőgép vásárlásával, majd az október 19-én elfogadott honvédségi kiképzési terv elindításával Magyarország először sértette meg formálisan a katonai korlátozások előírásait. A magyar kommunista pártvezetés 1949 tavaszától - Sztálin nemzetközi helyzetértékelésének megfelelően - az amerikai „harmadik világháborús" készülődést, az „imperialista" támadást tekintette veszélynek, és megkezdte a békeszerződés rendelkezéseit messze túllépő létszámú hadsereg kiépítését. (1950-ben 88 ezer, 1952-ben 203 ezer fő állt fegyverben.). A háborús készülődés militarizálta az országot: a volt koalíciós pártok maradványait felszámolták, a pártvezetés s az általa irányított politikai rendőrség a társadalom minden ellenállásra képes rétege ellen hadjáratot indított. Az MDP tagságát tisztogatásokkal, Fejtő Ferenc megfogalmazása szerint a párt „bolsevizálásával", a parasztságot az erőszakos kollektivizálással, a katolikus hívőket az egyház feje elleni támadással félemlítették meg. Ez közvetlenül kihatott a magyar-amerikai viszonyra. Ä németországi nyugati megszállási övezetekben található magyar javak visszaszolgáltatása is vitát okozott. A Magyar-Amerikai Olajipari Rt. alkalmazottai ellen szeptemberben indított eljárás jegyzékváltáshoz vezetett Budapest és Washington között. 90 Külpolitika
