Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Szőnyi István: A demokratikus béke
Szőm/i István pot, amely újabb tanúbizonyságát adja annak, hogy a realista és liberális irányzatok képtelenek megtalálni elméleteik közt az átjárást. A tanulmány első fejezete a demokratikus béke koncepcióját vázolja fel részletesebben, majd visszatekint a modell első változatára, a kanti örök békére, és rámutat néhány lényeges eltérésre a demokratikus béke és az örök béke között. A harmadik rész áttekint néhány támogató érvet, és ellenérveket sorakoztat fel velük szemben. A negyedik fejezet áttekint néhány ellenérvet, és az ezekkel szembeni ellenérveket is felsorakoztatja. A következtetés végezetül alternatív összegzést ad arról, hogyan is működik valójában a demokratikus béke. A demokratikus béke koncepciója A demokratikus béke alapvetően a demokráciák közötti békét jelenti. A demokráciák közötti béke koncepciója már elég hosszú ideje foglalkoztatja a nemzetközi kapcsolatok elméletének kutatóit. Az úttörő ebben Michael Doyle 1983-ban megjelent tanulmánya volt, azóta széles körű vita bontakozott ki a demokratikus békéről.10 A demokratikus béke koncepciója az örök béke kanti elméletét követve a következőképpen látja elérhetőnek a békét a demokratikus államok között. A demokratikus államokban a kormányzati döntéshozatal a többségi képviselet ellenőrzése alatt áll, amely képes arra, hogy megfékezze a kormány esetleges agresszív szándékait. A demokratikus berendezkedés egyúttal az egyéni jogok tiszteletben tartásával jár. A háború így az emberek jóléte ellen irányuló fenyegetésként jön számításba. A demokratikus berendezkedés mégsem jelenti a háborúk végét, ugyanis liberális szempontból elfogadhatóak azok a háborúk, amelyeket népszerű, liberális célokért vívnak. Az ilyen liberális háborúk a szabadság előmozdítását, a magántulajdon védelmét és a liberális szövetségesek támogatását szolgálhatják.11 A demokratikus berendezkedésű államok között a nemzetközi jog az egymás iránti tisztelet garanciája. A világ különálló nemzetekre, illetve államokra oszlik, ami elengedhetetlen egy globális, lelketlen despotizmus elkerüléséhez. A liberális államok között ugyanakkor lehetőség nyílik a morális összetartozásra, sőt integrációra: a demokráciák között megértés alakul ki az állampolgárok és a demokratikus államok jogait illetően. Ezek a demokratikus béke morális alapjai. A nemzetközi jog egyúttal felhívja a figyelmet a nyilvánosság fontosságára. A nyilvánosság a belpolitikában hozzájárul ahhoz, hogy a közhivatalnokok az elfogadott elveknek és a választók érdekeinek megfelelően járjanak el. A szólásszabadság és a működő kommunikáció pedig nemzetközi szinten elősegíti más népek politikai életének és berendezkedésének megismerését, így az egymás iránti tisztelet biztosítását.12 Végezetül: a liberális államok közötti kereskedelem minden államot a béke előmozdításában és a háború elkerülésében tesz érdekeltté. A komparatív előnyök mentén és a kooperatív nemzetközi munkamegosztás keretében folytatott szabad kereskedelem elő34 Külpolitika
