Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - OROSZORSZÁG - Csaba László: Az orosz rulett: Úton a WTO felé?
Az orosz rulett Úton a WTO felé? Csaba László A jelen tanulmány három témakört vizsgál, amelyek egymásra épülnek. Az első rész bemutatja az elnökválasztást követően kialakult új szakasz mibenlétét - a gazdaságpolitika, a gazdaságirányítás és a gazdasági folyamatok területén. A második rész a nemzetközi szervezetek által strukturális reformoknak nevezett intézkedésekből kirajzolódó együttest mutatja be, ami a piacgazdaság intézményesítését és civilizálását szolgálja. Végül a harmadik rész azt vizsgálja meg, hogy a végbevitt és a bevezetésre kerülő intézkedések eredményeképp Oroszország eljut(ott)-e már a WTO és az OECD-érettség szintjére? Ez utóbbi célokat az ország vezetése tűzte ki, és hivatalos formában is az említett globális szervezetek tudomására hozta, elérését szorgalmazza. A siker mértéke egyben választ ad arra, hogy Magyarország egyik legfontosabb külgazdasági partnerének gazdasági rendszere és piaca milyen lehetőségeket nyújt a kapcsolatok fejlesztésére. A csendes fordulat főbb vonásai Az első jogos kérdés Oroszországgal kapcsolatban az, hogy lehet-e bármiféle fordulatról beszélni ott, ahol a gazdasági aktivitás naturális mutatói és az életminőség legtöbb mutatója is romló tendenciát mutatnak? A válasz messzire vezető filozófiai elágazásait mellőzve is megállapítható, hogy a politikai rendszerben és a pénzügyi mutatók alakulásában - amelyek alapján a gazdasági teljesítményeket szokás megítélni -1995 második felétől bontakozott ki a fordulat. Mint az 1. és 2. sz. ábra összevetéséből kitűnik, a gazdaságpolitikai fordulatra 1995 júniusában került sor, s ennek hatása egy évvel később, az elnökválasztás lezárultával jelentkezett az éves árindex mutatójában. Az 1994. októberi - fekete keddnek is elnevezett - árfolyam-kiigazítás és az 1995. augusztusi bankközi hitelválság tanulságait levonva a gazdaságpolitika három fő eleme között nagyfokú konzisztencia jött létre. A fiskális politika adóbeszedési képességének krónikus gyengeségét kemény és lineáris kiadáscsökkentéssel ellensúlyozta, s jelentős - időnként az éves bevételi oldal 30 százalékát is elérő - külföldi hitelfelvétellel, valamint a joggal nagy vitát kavart zálogos privatizálásból1 származó 1998. ősz 51
