Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezséri Kálmán Valószínűleg az unió is átmenti időszakok alkalmazását fogja kérni a mezőgazdasági politika vagy a strukturális politika különböző problémái miatt, s nagy valószínűséggel a munkaerő szabad áramlása bevezetésének elhalasztásában is. Ez a helyzet a közép- és kelet-európai országok tárgyalási pozícióit erősítheti, azaz kiegyenlítettebb helyzet alakulhat ki. Fontos, hogy a tárgyalási stratégia megfelelőképpen ki tudja aknázni az ebből eredő lehetőségeket. 6.2.4. A szakértői csoport és a tárgyalási képesség kialakítása alapvető fontosságú a tárgyalás sikeressége szempontjából. Egy kompetens szakmai csoport összeállítása különösen bonyolult feladat, mert ebben a csoportban jelen kell lenniük azoknak, akik a tárgyalásokban közvetlenül részt vesznek és azoknak, akik a szakmai információkat a háttérben összeállítják. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy kiépüljenek az olyan munkakapcsolatok, amelyek azonnali kérésre működnek a tárgyalódelegáció és a különböző minisztériumok egyes technikai kérdésekben jártas szakértői között. Ez igen szoros koordinációt igényel a különböző államigazgatási szervek, minisztériumok között a csatlakozási tárgyalások egész ideje alatt, mivel gyakran igen rövid idő alatt kell választ adni az unió tárgyalódelegációjának javaslatára, illetve ellenjavaslatára. A kérdéskörök többségének összetettsége miatt fontos, hogy a tárgyalási delegáció vezetőjének egyértelmű mandátuma és előre meghatározott visszavonulási pozíciója legyen, így is számos esetben lesz arra szükség, hogy a delegáció a hazai adminisztrációhoz forduljon egyes döntések meghozatala érdekében. Ma már nyilvánvaló, hogy az unió keleti kibővítésével foglalkozó tárgyalások egyidejűleg folynak majd több országgal. Az 1997. júliusi bizottsági javaslat szerint hat országgal kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások 1998 márciusában, és az 1997. júniusi amszterdami kormányközi konferencia döntése alapján öt ország felvételére még a jelenlegi keretek között kerül sor, s csak a hatodik felvétele előtt változnak meg legkésőbb az intézményi keretek. Ilyen körülmények közepette a tárgyalásokat folytató országoknak tudatában kell lenniük a csoportdinamikai hatásnak. Bár a csatlakozni kívánó országoknak szándékukban áll összehangolni tárgyalási pozícióikat, az unió számára nem lesz túl nehéz ennek megakadályozása és az országok közötti verseny megindítása, előidézése.16 A csatlakozni kívánó országoknak fel kell készülniük arra is, hogy kezelni tudják, illetve ha lehetőségük van rá, a maguk számára kedvezően tudják kihasználni az összehasonlításokat, amelyek elkerülhetetlennek tűnnek. A csatlakozni kívánó ország tárgyalási pozíciójának erősítésében fontos szerepe lehet a tárgyalások egész időszaka alatt a lobbyzásnak a tagországok kormányainál, hogy azok könnyebben és hamarabb fogadják el a jelentkező ország álláspontját. 6.3. A csatlakozási szakasz A csatlakozási tárgyalások befejeztével még nem zárul le a taggá válás folyamata, sőt sok szempontból nehezebb szakasz kezdődhet. Ennek nemzetközi és hazai feladatai egyaránt vannak az új tagország számára: 48 Külpolitika
