Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezséri Kálmán 4.1. A csatlakozási tárgyalások előkészítése és szervezeti keretei A csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak a jelentkezésüket az Európai Tanács elnökségénél kellett benyújtaniuk. Ezt követően a bizottság felállította - négy alcsoportra bontva - a kibővítési munkacsoportot, amelynek tagjait a különböző főigazgatóságok a csatlakozási tárgyalások egész idejére delegálták, s ezek szorosan együttműködnek a főigazgatóságok kibővítést érintő kérdésekkel foglalkozó tisztségviselőivel. A bizottság rendszeresen tájékozódik a munkacsoport tevékenységéről. Az Európai Tanács megbízásából a bizottság 1996 tavaszán egy kérdőívet állított össze a csatlakozni kívánó országok felkészültségének objektív felmérésére. A kérdőívet ezen országok kormányai 1996 júniusára kitöltötték, s a feldolgozott információk alapján a bizottság 1997 júliusára kialakította álláspontját, az úgynevezett avis-1, s javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésének sorrendjére. Ezt a javaslatot az 1997. decemberi, Luxemburgban tartott csúcstalálkozó jóváhagyta. A bizottság értékelése - az avis - keretében a következő főbb kérdéseket vizsgálták: 1. a csatlakozni kívánó ország felkészültsége; 2. a csatlakozás hatása az EU-ra. Az országjelentések e két kérdéskörön kívül megjelölték a EU-szerződés szempontjából problémás területeket. Az értékeléseket a nemzeti hatóságokkal és a bizottság ottani delegációival együttműködve alakították ki. Ezek az értékelések adják a csatlakozási tárgyalások kiinduló kereteit abban az értelemben, hogy ezekben megjelölték a problémás területeket és azokat a pontokat, ahol véleményeltérések mutatkoznak. A bizottság értékelésére támaszkodva az Európai Tanács 1997. decemberi ülésén döntöttek a tárgyalások megkezdéséről. A bizottság elnöksége a csatlakozni kívánó országgal egyeztetve határozta meg az időpontokat és a tárgyalások napirendjét. Ezzel egy időben az Európai Tanács munkacsoportot állított fel a tárgyalások munkájának figyelemmel kísérésére, és a tanács főtitkársága speciális csoportot szervezett, amely a tárgyalásokon elfogadott álláspontok szerződési szövegbe foglalását segíti. A csatlakozási tárgyalások formája sok tekintetben hasonlít egy kormányközi konferenciára a tagországok és a csatlakozni kívánó országok kormányzatai között, amin az unió részéről az elnökség és a tagországok munkacsoportja vesz részt. E csoportok munkáját az Európai Tanács titkársága és a bizottság, s e két utóbbi tevékenységét pedig - ahogy ez előbb említettem - egy olyan, speciálisan a bővítés idejére létrehozott csoport (Enlargement Task Force) segíti, amelynek tagjai a bizottság különböző főigazgatóságainak munkatársai. Az unió keleti kibővítésének feladataira felállított csoport francia nyelvű rövidítése Gisela (Group Interservice Elargissement). A szakértők a bizottság minden főigazgatóságából, a főtitkárságról, a jogi szolgálattól, a statisztikai hivatalból, az előrejelzést készítő egységtől, a közös belügyek munkacsoporttól, a kormányközi tárgyalások munkacsoportjától, valamint az Euroatomtól kerültek ebbe a csoportba. 36 Külpolitika
