Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Horváth Gyula szeripar kibocsátása a tizedére csökkent. A fejletlen infrastruktúra, a népesség kedvezőtlen korösszetétele és alacsony képzettsége miatt e területek lemaradása tovább nő. Az átmenet regionális következményei Kelet-Európábán a népesség jóval nagyobb hányadát érintették kedvezőtlenül, mint a szerkezetátalakulás két-három évtizeddel korábbi hatásai Nyugat-Európa népességét (4. táblázat). A változásokra sem a kormányok, sem a területi szereplők nem voltak felkészülve. A területfejlesztési politika jelentős késéssel a kilencvenes évtized közepén és többnyire az Európai Unió fejlesztési támogatása igénybevételének feltételeként keltette csak fel a kelet-európai gazdaságpolitikusok figyelmét. 2.3. A területfejlesztési politika megjelenése Amikor a nyolcvanas évtized végén érzékelhetők voltak a tervgazdaság összeomlásának első jelei, a makroszabályozás átalakításának prioritásai között szinte egyetlen országban sem jelent még meg a regionális politikai eszközrendszer kialakításának az igénye. Ha voltak is próbálkozások regionális ösztönzők bevezetésére, a javaslatok az ágazati minisztériumok érdekellentétei miatt hamar lekerültek a napirendről. A helyi-területi önkormányzati rendszer erejét saját szervezeti formáinak a kialakítása és finanszírozási bázisának a magteremtése kötötte le, a szűkös állami erőforrások sem kedveztek annak, hogy az újraelosztás rendszere egy újabb elemmel, a területfejlesztési támogatással bővüljön. 4. táblázat A különböző fejlettségű régiókban élő népesség becsült adataiKelet-Közép-Európában, 1996 Ország Elmaradott Depressziós Fqlődő Fejlett Millió fo % Millió fo % Millió fo % Millió fo % Bulgária 2,68 34,0 1,07 12,7 2,44 29,0 285 243 Csehország 2,81 273 135 158 2,73 268 320 31,1 Lengyelország 13,78 36,4 830 21,9 836 22,0 7,46 19,7 Magyarország 3,41 34,0 0,44 4,4 2,95 29,0 333 32,6 Románia 1221 53,6 187 82 2,98 13,1 589 25,1 Szlovákia 189 358 1,06 20,1 187 203 125 238 Összesen 36,78 38,9 1429 15,1 2033 21,7 22,98 243 EU-15 összesen 97,91 26,6 6036 16,4 25,033 6,8 184,78 502 Fonds: Kelet-Közép-Európa: a szerző becslése nemzeti területfejlesztési forrásmunkák alapján. A négy térségtípus adatait a középszintű területi-közigazgatási egységek alapján számítottuk Európai Unió: az elmaradott és a depressziós kategóriában a Strukturális Alapokból támogatott területek adatai szerepelnek. Fejlett térségeknek tekintettük azokat a NUTS-2 régiókat, amelyekben az egy főre jutó GDP a nemzeti átlag felett volt 1994-ben 18 Külpolitika
