Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Horváth Gyula 2.2. Regionális különbségek a kilencvenes évek elején A tervgazdaságban folytatott látszólagos kiegyenlítő politika szinte egyetlen eredménye az volt, hogy a nagyrégiók között nem regisztrálhatók az európai helyzetképtől eltérő, kiugró különbségek. Az általánosan gyenge gazdasági teljesítőképesség miatt az elmaradottság területi eloszlása egyenletesnek tűnik. E megállapításunk a nagy területi egységekre vonatkozóan igaz, a kisebb térségek teljesítőképességében mint Európa más országaiban a különbségek sokkal nagyobbak. Az egy főre jutó GDP alapján Kelet-Európábán a regionális különbségek mértéke nem tér el lényegesen az Európai Unió adataitól (1. táblázat). Az általános elmaradottság bizonyítja, hogy csupán három fővárosi (a prágai, a budapesti és a szófiai) régió közelíti meg az uniós átlag 75 százalékát. A régiók döntő többsége az európai regionális rangsor legvégén helyezkedik el, csupán néhány cseh, lengyel és magyar régió teljesítőképessége jobb, mint a legelmaradottabb portugál, görög és spanyol régióké. 1. táblázat A fővárosi régiók súlya az európai országokban, 1993* Ország Az ország GDP-jéből való részesedés, % (1) Az ország népességéből való részesedés, % P) Allokációs hányados, 1:2 Portugália 46,5 33,9 137 Görögország 383 343 1,12 Bulgária 353 25,7 137 Magyarország (1995) 33,4 31,7 184 Finnország 333 253 130 Ausztria 28,7 198 1,45 Franaaország 286 218 130 Svédország 233 193 130 Hollandia 223 468 0,48 Szlovákia 183 11,1 1,65 Csehország 183 11,7 134 Egyesült Királyság 35,1 30,4 1,15 Spanyolország 16,1 15,4 1,04 Belgium 256 223 1,13 Románia 128 103 134 Olaszország 106 8,9 1,19 Lengyelország 108 63 138 Németország 5,4 63 086 Megjegyzés: * A táblázat adatok hiánya miatt nem tartalmazza Írország, Dánia és Luxemburg értékeit. Az EU-tagállamok fővárosi régióin NUTS-2 egységek értendők. Szlovákia esetében fővárosi régiónak Pozsonyt és a pozsonyi járást tekintettük. Forrás: The Impact on Cohesion of EU Enlargement. 97. o. Nemzeti statisztikai évkönyvek alapján a szerző számításai 24 Külpolitika
