Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nemzetbiztonság az információs korszakban tevékenységének koordinációját, beleértve a parlamenttel való szoros kapcsolatot. Ennek érdekében olyan szervezetet kell létrehozni, illetve kijelölni, amely az állam teljes információs infrastruktúrájának koordinálásáért felelős. Ennek a szervnek kell felelősséget vállalnia a stratégiai információs hadviselés problémáinak átfogó áttekintéséért és kezeléséért. A kormányzatnak hatékony szerepet kell játszania az információs infrastruktúra támogatásában, fenntartásában, a sebezhetőségének csökkentésében és helyreállíthatóságának növelésében. 4.2 A kockázatok értékelése. Első lépésként értékelni kell a közvetlen kockázatokat, hogy meghatározható legyen a nemzetbiztonsági és a védelmi stratégia kulcsfontosságú elemeinek sebezhetőségi foka a stratégiai információs hadviseléssel szemben. Az értékelés során ki kell térni a stratégiai célpontokra, az információs támadás hatásaira, a sebezhetőségre és a fenyegetések értékelésére. A kockázatelemzés nélkül nincs alapja a kormányzati szintű döntések meghozatalának egy olyan környezetben, amelyben növekednek a kibertérből származó fenyegetések és az azokkal szembeni sebezhetőség. 4.3 Nemzetbiztonsági stratégia. A kockázatelemzés alapján a nemzetbiztonsági stratégiát úgy kell kidolgozni, hogy tükrözze az azonosított fenyegetésekkel szemben megteendő válaszlépéseket, melyek túlnyúlnak a hagyományos „katonai" és „polgári", „külföldi" és „belföldi", „nemzeti" és „regionális" határokon. A stratégia fontos eleme a „minimálisan szükséges információs infrastruktúra" fogalmának bevezetése, amelyen azoknak az információs rendszereknek, folyamatoknak, törvényeknek és adózási kedvezményeknek a minimális összességét értjük, amelyek még a rendkívüli alapossággal végrehajtott stratégiai információs támadás körülményei között is biztosítják az állam folyamatos működését. A „minimálisan szükséges információs infrastruktúra" egyik elemét a kormány által meghozott törvények és szabályozások alkotják, melyek arra bátorítják a nemzeti információs infrastruktúra tulajdonosait és működtetőit, hogy az infrastruktúra sebezhetőségét csökkentő, valamint a gyors helyreállíthatóságukat biztosító intézkedéseket dolgozzanak ki. A nukleáris stratégia területén ennek a fogalomnak az analógiája rendkívüli helyzetekben annak a minimálisan szükséges hálózatnak a fogalmával esik egybe, amely a kommunikációt biztosítja. 4.4 Nemzetvédelmi stratégia. Mivel a hagyományos védelmi stratégiák elsősorban azt a képességet hangsúlyozzák, hogy a hadműveleti erőket el kell juttatni a különböző földrajzi régiókba, ezért a kibertérben a stratégiai információs hadviselés leértékeli a távolság fontosságát a fegyverek célba juttatását és alkalmazását illetően. Ennélfogva a CI-rendszerek sebezhetősége a hadműveleti területeken a nemzeti információs infrastruktúra sebezhetőségével összehasonlítva kevésbé jelentős. A nemzetvédelmi stratégiák feltevései a C2I-t illetően elavultak, az új fenyegetések elhárítását integrálni kell a katonai doktrínákba. Irodalom A National Security Strategy for A New Century, May 1997. Allison, Graham és Treverton, Gregory E: Rethinking America's Security: Beyond the Cold War to New World Order. New York, W. W. Norton and Company, 1992. 1998. nyár 93
