Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nemzetbiztonság az injbrmációs karszékem- Autonóm injbrmációs hálózatok létrehozása. Célja a véletlenszerű vagy a szándékos összeomlás dominóhatásainak minimizálása. Az autonóm hálózatokat először a katonai, majd a gazdasági területeken hoznák létre azokban a hálózatokban, amelyek a C4I-t támogatják. Ez azonban azzal a negatívummal járhat, hogy a rendszerek lekapcsolása a globális hálózatokról több költséggel jár, mint az autonóm működés révén nyert biztonság jótékony hatása. Mivel vitathatatlanul a posztindusztriális államok a legérzékenyebbek az információs hadviseléssel szemben, a relatív biztonság növelése hihetetlenül bonyolulttá vált számukra. Az interdependencia csökkentésével járó költségek önmagukban is jelentősen meghaladják az elérhető előnyöket. A magas költségek, a gazdasági prosperitás és a belpolitikai támogatás elvesztése megvalósíthatatlan céllá teszi a gazdasági interdependencia csökkentésére irányuló javaslatokat a világgazdaság globalizálódásának körülményei között. A realista megközelítésmód keretein belül szükségessé válik az államilag támogatott ipari információszerzés, ha más államok információs rendszereit gyengíteni akarják. A globalista-liberális megközelítés. A liberális nézőpont elismeri az információs hadviselés nemzetbiztonságot fenyegető veszélyeit, melynek következtében csökkenhet az államok gazdasági prosperitása. A liberálisok szerint a nemzetközi politikai rendszer nem annyira anarchikus, mint ahogyan a realisták vélik, ezért az együttműködésre irányuló politika biztosíthatja a rendet. Az információs hadviselés fenyegetéseinek csökkentésére irányuló liberális javaslatok sokkal inkább az együttműködésen, mint a támadó, illetve a védekező képességeken alapulnak. A liberálisok az alábbi intézkedéseket javasolják:- Az interdependencia növelése. A liberálisok elismerik, hogy a támadó információs hadviseléssel szemben az interdependencia a leghatékonyabb elrettentés, ezért inkább fokoznák az államok interdependenciáját, ami biztosítaná a gazdasági prosperitást, és csökkentené a támadó információs hadviselés vonzerejét.- Globális intézmények és nemzetközi szerződések létrehozása. A liberálisok egy része szintén úgy véli, hogy az államok a saját legjobb érdekeiket követik, ezért a nemzetközi intézmények és szerződések szükségtelenek, számos szempontból azonban elismerik, hogy bizonyos nemzetközi rezsimeket létre kell hozni.23 A globális intézmények és megállapodások viszonylag stabil környezetet biztosítanak, amelyben az államok követhetik önérdekeiket. Olyan nemzetközi szerződéseket kötni, amelyek célja az információs hadviselés kirobbantásának megakadályozása, azonban nehéz feladat, mivel az államok nyíltan beismerik a gazdasági hírszerzés végzését. A legfejlettebb technológiával rendelkező országok valószínűleg csatlakoznak a közös intézkedésekhez, hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet. A legrosszabb forgatókönyv szerint ugyanis támadó jellegű információs háborúskodás bontakozik ki, a világgazdaság összeomlik, ami valószínűleg - de nem szükségszerűen - hagyományos fegyveres konfliktushoz vezet. Ebben az esetben nemzetközi rezsimeket hoznak létre, hogy az ellenségeskedések egy bizonyos kimenetelét elkerüljék. A tárgyalásos úton megszerezhető előnyök meghaladhatják a legrosszabb forgatókönyvben kifejtett költségek nagyságát is, ennélfogva a rezsim bizonyára életképes lesz. 1998. nyár 89
