Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban

Nagy Péter formációs infrastruktúra - gyors fejlődésével létrejött új lehetőségekhez és sebezhető pontok­hoz. Bizonyos ideig az információs hadviselés fogalma csak általános értelemben volt hasz­nálatos, miközben dinamikus változásokon ment keresztül. A jelenleg kialakulóban lévő stra­tégiai információs hadviselés fogalma is fejlődésének a korai szakaszában van, ezért még nem létezik mindenki által elfogadható meghatározása. Az információs forradalom átalakítja a katonai konfliktusokat: nem tömeghadseregek vívnak véres, kimerítő csatákat, hanem kicsi és mozgékony erők - a műholdakról és a csatamezőkön elhelyezett érzékelőkből származó valós idejű információk birtokában - csapnak le váratlan helyeken. A győztes az a fél lesz, amelyik a leghatékonyabban tudja kihasználni az információit, hogy sikeresen hasznosít­hassa a biztonság, a mozgékonyság, a meglepetés és az erők összpontosításának az elő­nyeit. A kis létszámú, könnyű fegyverzetű, rendkívül mozgékony erők megverik és megadás­ra kényszerítik a nehéz fegyverzetű ellenséges erőket, mindkét oldalon csekély emberi vesz­teségeket okozva. A mozgékonyabb erők győzelmét az biztosítja, hogy olyan kiváló vezeté­si, irányítási és információs rendszerekkel rendelkeznek, amelyek egyrészt lehetővé teszik a taktikai kezdeményezéseket, másrészt páratlan stratégiai szintű áttekintést biztosítanak a központi parancsnok számára. Ezt a víziót nem is annyira az öbölháborús győzelem sugallja, hanem a XIII. századi mongolok - az Ázsia mélyén élő nomád nép - példája. Az ellenfe­leik létszámban majdnem mindig túlszárnyalták a mongolokat, ennek ellenére mégis ők hoz­ták létre és tartották uralmuk alatt több mint egy évszázadig az eddigi legnagyobb száraz­földi birodalmat. Más birodalmak sosem múlták felül őket a meghódított területek nagysá­gát tekintve. A mongolok sikerének az volt a titka, hogy tökéletesen birtokolták a harcme­zőkre vonatkozó információkat. Akkor és ott csaptak le, amikor és ahol szükségesnek tar­tották, mozgékony lovasaik a gyakran ezer kilométer távolságra levő parancsnokokkal is kommunikációs kapcsolatban álltak. Még a nagykán is napokon belül tudomást szerzett a harctéri fejleményekről. A történelem során a szervezés, a stratégia és a katonai doktrínák folyamatos, mélyreható, technológia vezérelte változásokon mentek keresztül. Az iparosítás következtében az erős tömeghadseregek hosszú és kimerítő harcokat vívtak az első világháborúban, majd a gé­pesítés eredményeként a második világháborút már a tankok és a repülőgépek dominál­ták. Az információs forradalom hatására a döntő fölényt a több információval rendelkező fél fogja élvezni. Ez a forradalom számos intézménynek jelent kihívást: erodálja és lerom­bolja a szervezeti hierarchiákat; gyakran a kisebb, a gyengébb államok javára osztja el újra a hatalmat; áthatol az államhatárokon; újrarajzolja az intézmények jogkörét; a zárt rend­szereket fellazítja; az államközi konfliktusok kialakulásában és a hadviselés módjában egy­aránt gyökeres változásokat idéz elő. A nemzetbiztonság történelmi változásait az 1. ábrán szemléltetjük. 68 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom