Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció

Győri Enikő rok számára politikailag érdektelenek. Az ilyen jogszabálytervezetekről a titkárság csak le­vélben tájékoztatja a szenátorokat. Az eredetieket nem küldik meg számukra, csak egy ma­gyarázatot mellékelnek a javaslatok ismertetése céljából. Ilyenkor a szenátoroknak egy hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy jelezzék, ha mégis napirendre kívánnák tűzetni valamelyik dokumentum megvitatását. Évente kb. 150-160 ilyen dokumentum jut el a francia felsőház­ba, ami az összes „E" dokumentum kb. 80 százalékának felel meg. A figyelemre méltónak minősített jogszabálytervezetekről a szenátusbeli, ugyancsak 36 tagú európai uniós delegá­ció megfogalmazhat egy parlamenti határozati javaslatot, beérheti konklúziók megfogalma­zásával, illetve levélben az illetékes miniszterhez fordulhat. A határozati javaslat elfogad­tatása a nemzetgyűléshez hasonlatos úton történik, tehát ez a delegáció sem fordulhat köz­vetlenül a plénumhoz, hanem csak a hat állandó bizottság valamelyikén keresztül. A dele­gációban évente kb. 15 hosszabb terjedelmű jelentés készül a szenátorokat jobban érdeklő témákról. A 88/4. cikk hatályán kívül eső (tehát nem „E" típusú) dokumentumokról a tit­kárság nem is tájékoztatja automatikusan a szenátorokat, így ezen ügyekről kérés esetén kapnak csak felvilágosítást. A nemzetgyűléshez hasonló „Sélection" tehát nem is készül. A nemzetgyűléshez hasonlóan itt is van sürgősségi eljárás, de az elnök - ha úgy ítéli meg, a kormány javaslatával gond van - nem foglal állást a delegáció soron következő üléséig. A szenátusbeli delegáció kevesebb meghallgatást rendez nemzetgyűlésbeli megfelelőjéhez képest. Csak akkor idéznek be egy minisztert, ha valamilyen érdekes és aktuális téma me­rül fel (pl. a kormányközi konferencia alatt havonta folytattak eszmecserét az európai ügyek miniszterével, illetve az Európai Tanács ülései után is meghívják őt). Az alkotmány 43. cikke a szenátusra is érvényes, tehát itt sem lehet hatnál több állandó bizottságot létrehozni. A szenátus értékelése szerint nincs is szükség arra, hogy állandó bi­zottságként működjön az európai ügyekért felelős testület, hisz az ilyen státusú bizottságok feladata a törvények előkészítése, az uniós jogszabályok előzetes kontrollja pedig másfajta feladat. A többszörös bizottsági tagságra a francia felsőházban sincs mód. A szenátusban évente húszas nagyságrendben tesznek javaslatot az európai uniós dele­gáció határozat elfogadására, s végül tízes nagyságrendű határozat születik is meg. Hasonló számban fogalmaznak meg konklúziót, s évente mintegy öt levelet intéznek miniszterekhez integrációs témákban.25 A szenátusnak sem erős oldala az EU Miniszterek Tanácsán történtek, az elfogadott ha­tározatok sorsának nyomon követése. A titkárság megkapja ugyan a tanácsülések jegyző­könyveit, s azokról tájékoztatják is az érdeklődő képviselőket, de ez nem tartozik a fő tevé­kenységek közé. Az EU keleti kibővítése témakörében eddig a szenátusban nem sok minden történt. A közös agrárpolitikát és a regionális alapokat érintő vonatkozásaival külön kívánnak majd foglalkozni. A delegáció égisze alatt eddig egy átfogó jelentés született az országvéleményekről,26 a gazdasági bizottság pedig megkezdte a téma tanulmányozását. 58 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom