Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez

Dokumentum rán. Az orosz diplomácia zsenialitása bizonyára megtalálja a módját, hogy a felmerült problémákat háború nélkül is rendezze. Molotov: Számára érthetetlen a német aggódás. Miért válna egy orosz-finn konfliktus esetén a Keleti-tenger hadszíntérré? Tavaly, amikor Németország számára a nemzetközi helyzet sokkal előnytelenebb volt, mint jelenleg, ilyen gondok nem gyötörték a biro­dalmi német kormányt. Eltekintve attól, hogy Németország jelenleg Dánia, Norvégia, Hollandia és Belgium ura; hogy Franciaországot térdre kényszerítette, és úgy tartja, Angliát is legyőzte már, ő, Molotov, nem érti, hogy ezen sikerek árnyékában miért gon­dolja a Führer, hogy a Keleti-tenger körzetében egy [háborús] konfliktus keletkezne? Neki kötelessége felkérni német partnereit, hogy e térséggel kapcsolatban Németország a jövőben is épp olyan semleges álláspontot foglaljon el, mint tette ezt tavaly. Ha erre mindenféle „de" és „ha" nélkül hajlandó, biztos, hogy a „finn kérdés" megoldásánál komplikációkra nem kerül sor. Ha azonban a német fél mindenféle kifogással él, ez egy új helyzetet teremt, ami tárgyalásokat igényel. A Führer Molotov fejtegetéseire ismételten kihangsúlyozta, hogy a kérdés katonai megoldása Finnország esetében veszélyeztetné a német-orosz szövetséget. Azért ő is konyít valamit a hadvezetéshez. Igenis elképzelhetőnek tartja, hogy [egy Finnországot veszélyeztető esetben] Svédország vagy az Egyesült Államok feladnák a térséggel kap­csolatos semleges magatartásukat. O, Hitler, azon munkálkodik, hogy az európai há­borút befejezze. Az előbbieket csak ismételni tudja: egy új háborús tűzfészek a Keleti­tenger körzetében megrontaná a német-orosz viszonyt, hiszen kiszámíthatatlan, hogy egy konfliktus esetén Svédország miként dönt. Vagy Oroszország hajlandó lenne Svéd­országnak és az Egyesült Államoknak hadat üzenni, ha azok egy finnországi konflik­tus esetén katonailag interveniálnának? Molotov válasza: Egy ilyen helyzet jelenleg nem aktuális. A Führer: Bizony egy állásfoglaláshoz kevés lenne az idő, ha a helyzet aktuális lenne. Molotov erre kijelentette, szerinte a Keleti-tenger körzete jelenleg nem ad okot az ag­godalomra. Egy háború kitörése itt nem aktuális. A Führer válaszában leszögezte: ez esetben a dolog rendben van, és az egész vita tu­lajdonképpen elméleti síkon mozgott. A birodalmi külügyminiszter ezek után összefoglalóan kijelentette: 1. A Führer magyarázata szerint Finnország továbbra is Oroszország érdekterülete. Németország nem kíván Finnországban csapatokat állomásoztatni. 2. Németország ártatlan a Finnországban ki-ki törő oroszellenes tüntetésekben. Be­folyásolni fogja a finn kormányt, hogy ezen demonstrációkat szüntesse meg. 3. A leglényegesebb probléma a két szövetséges fél további együttműködése. A múlt­ban ez Oroszország számára nagy előnyökkel járt. Ami a jövőt illeti, itt Oroszország még nagyobb előnyöket remélhet. így a mostanáig megbeszéltek szinte eltörpülnek a jövő ígéretei mögött. Semmi ok nincs arra, hogy a finn kérdésre ilyen nagy hangsúlyt fektessünk. Lehet, hogy az egész csupán egy félreértés. Egyébként Oroszország a Finn­országgal kötött békében [1940] minden stratégiai kívánságát rendezte. Tüntetések egy nem teljesen legyőzött országban érthetőek, és ha a német csapatátcsoportosítások finn területen a lakosságot bizonyos szimpátiatüntetésekre késztetik, ezek abban a percben 116 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom