Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Amikor a Führer a fenti kérdéseket felvetette, a legsúlyosabb gondot számára nem a német-orosz viszony, hanem az a kérdés jelentette: mennyire egyeztethető és megvalósítható egy ilyen új felosztás Németország, Franciaország és Olaszország között. Ma már az az érzése, hogy ez a probléma a múlté, a kérdés megoldódott. A három fent nevezett ország magáévá tette Berlin javaslatait. így szükségessé vált most a Szovjetunióval a balkáni és a fekete-tengeri kérdéseket tisztázni és rendezni. Befejezésül a Führer összefoglalóan kijelentette: mindaz, amit eddig elmondott, tulajdonképpen egy Nyugat-Kelet-kérdés végleges megoldásának a kezdete. A „Kelet" itt Oroszországot és Japánt jelenti. A kérdések még nyitottak, a legfontosabb most minden erővel útját állni az Egyesült Államok térnyerésének. Amerikának semmi keresnivalója nincs Európában, de Afrikában és Ázsiában sem. Molotov válasza mindezekre: egyetért. Oroszország részvétele a háromhatalmi szerződésben alapjában helyes gondolat, de csupán azzal a kitétellel, hogy országa nem mint tárgy, hanem csak mint teljes jogú társ kíván annak tagja lenni. Fia ez megoldható, akkor e téren nincsenek további problémái. A szerződés munkájában szívesen részt vesz. De a szerződés céljait és fontosságát, különös tekintettel a nagy ázsiai területek feloszlatására, előbb részletesen meg kell tárgyalni. A további megbeszéléseket egy esetleges (brit) légiriadó veszélye miatt a következő napra tették át. A Führer Molotovnak még kijelentette, hogy az előzőekben elhangzott és felmerült kérdéseket részletesebben meg kívánja majd tárgyalni az orosz miniszter- elnökkel. A jegyzőkönyvet készítette Paul Otto Schmidt24 Jegyzetek 1 Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics, eredeti nevén Szkrjabin (1890-1984): szovjet-orosz kommunista párt- és állami vezető, 1906 óta tagja a bolsevik pártnak. 1930-1941 között a Népbiztosok Tanácsának (minisztertanács) elnöke. 1939 nyara óta 1949-ig egyben külügyi népbiztos is. 1941 májusától a Népbiztosok Tanácsa elnöki tisztségét átadja Sztálinnak. 1953-56 között ismét a külügyi tárca vezetője. 1957 júniusától kegyvesztett lett. Minden funkciójától megfosztják, mert nem helyesli Hruscsov XX. pártkongresszuson elmondott Sztálin-ellenes titkos beszédét. 1957-60 között Mongóliában nagykövet, majd Bécsbe kerül, a Szovjetunió képviselője lesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen. Hiába folyamodik önkritikához, a pártból kizárják, Brezsnyev idején nyugdíjazzák. Moszkvában él, a Lenin könyvtárban gyújt anyagot soha meg nem jelentetett életrajzához. Csernyenko főtitkársága idején visszavették a pártba. 2 Ribbentrop, Joachim von (1893-1946): 1938 és 1945 között német birodalmi külügyminiszter. Egy katonatiszt fia, közgazdásznak készül, 1932 óta a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja. A Führer kegyeltjeként a ranglétrán gyorsan haladt előre. Tiszteletbeli SS főtiszt lett. 1936 júniusától a Német Birodalom londoni követe azzal a titkos feladattal, hogy hozzon létre egy németbrit titkos szövetséget. Missziója nem sikerült. Nevéhez fűződik az 1936-os német-japán és német-olasz Antikomintern Paktum, amely a Szovjetunió ellen irányult. Később ebből nőtt ki a Ber- lin-Róma-Tokió-tengely. Csehszlovákia feldarabolásával Ribbentrop elérte karrierje csúcsát 108 Külpolitika
