Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez

Dokumentum Feljegyzés a Führer és a Népbiztosok Tanácsa elnöke és külügyi népbiztosa, Molotov1 közötti november 12-i megbeszélésről Jelen vannak: a birodalmi külügyminiszter2, a helyettes népbiztos Dekanozov3, Hilger külügyi taná­csos4 és Pavlov, a tolmács. Berlin, 1940. november 16. A Führer néhány bevezető szó után rátért azokra az okokra, amelyek arra késztették őt, hogy a következő eszméket végiggondolja. A népek életében ugyan nem könnyű az események menetét hosszú távon meghatározni, és nem ritka, hogy a konfliktusok ke­letkezése összefügg bizonyos személyek magatartásával, ennek ellenére úgy gondolja, hogy érthető törekvés, hogy a nemzetek fejlődését olyan alapokra helyezzük, hogy ez­zel az emberi számítások szerint bizonyos meg nem értéseket és a konfliktusok kelet­kezését a minimumra csökkentsük. Különösen fontos ez akkor, ha két olyan nemzetről [Nation] van szó, mint a német és az orosz, melyek élén olyan személyiségek állnak, akik elég autoritással rendelkeznek ahhoz, hogy országuk sorsát egy bizonyos irány­ba tereljék. Oroszország és Németország esetében ez különösen igaz. Hiszen két nagy nemzetről van szó, amelyek már természetüknél fogva sem ismernek semmiféle érdek- ellentétet, különösen akkor nem, ha mindegyik nemzet elismeri, hogy a másiknak egy bizonyos élettérre van szüksége, amelynek biztosítása nélkül létezése lehetetlenné vá­lik. Ezenkívül mindkét országnak más a politikai berendezése, de közös jellemzőjük, hogy a háborút nem a háború kedvéért viselik. Fontosabbnak tartják a háborúnál a bé­két, hogy belső feladataikat megoldhassák. Mindez létszükséglet, különösen gazdasági téren, és szinte kényszeríti arra a kormányfőket, hogy egymás közt a vitákat küszöböl­jék ki, és törekedjenek a népeik közötti békés együttműködésre. Molotov ezen gondolatokat csak helyeselni tudta. A Führer folytatta mondanivalóját. Számára világos, hogy hosszú távon az államok és a népek fejlődését stabilizálni kell. De úgy gondolja, hogy ez csak akkor lehetséges, ha bizonyos történelmi alapfeltevésektől, személyes elgondolásoktól mentesen és fél­reérthetetlenül kidolgozva történik meg. A népek ez esetben politikai és gazdasági té­ren érdekeiket megfelelően biztosítottnak érzik, amely lehetővé teszi, hogy hosszabb távon egymás között mindenféle összetűzés [Konflikt] elkerülhető legyen. Ez jelenlegi beszélgetésünk alapja, ama tényekből kiindulva, hogy Németország háborút visel, Szovjet-Oroszország pedig nem. Számos Németország által kezdeményezett lépést a hadviselés szülte, és a háború kezdetén ezt az adott időben [sem Moszkvában sem Ber­linben - G. P.] nem vehették figyelembe, nem is volt kiszámítható előre. A teljességet tekintve: nemcsak Németország, hanem Oroszország is hatalmas előnyökhöz jutott a hadviselés során. A tényeket közelebbről megvizsgálva leszögezhetjük, hogy orszá­gaink politikai együttműködése az elmúlt időszakban - az elmúlt egyetlen esztendő­ben is - hatalmas előnyökkel járt. Molotov mindezekhez megjegyezte: egyetért az elhangzottakkal. 102 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom