Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Horváth Gábor: Egység és megosztottság: az euroatlanti kapcsolatokról a Marshall-terv 50. évfordulóján
Horváth Gábor kedés elősegítésének további lehetőségeit is összehangoltan kezelték. A Marshall- terv eredményeként jelentősen csökkentették az Európán belüli vámokat, s létrehozták az Európai Fizetési Uniót (European Payment Union - EPU), amely hozzájárult a kereskedelmi mérlegek kiegyensúlyozásához, az általános kereskedelmi liberalizáció erősítéséhez, a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, ezáltal az egyes országok és az egész kontinens (legalábbis nyugati része) pénzügyi stabilitásának megerősítéséhez. Mindez a támogatási összegek felhasználásának komoly hatékonyságát támasztotta alá. A Marshall-terv számszerűsíthető hatásait az alábbi adatok jelezték:- 1947-51 között a támogatási programban részt vevő országok ipari termelése 64%-kal, mezőgazdasági termelése 24%-kal, GNP-je 25%-kal nőtt.- Az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi mérleg hiánya az 1947. évi 8 milliárd USD-ről 1952-re 2,2 milliárd USD-re esett vissza, majd 1953-ban egyensúlyba került.- A termelékenység az 1938. évi szinthez képest az iparban 30%-kal, a mezőgazdaságban 15%-kal nőtt.- 1951-ben az ipari termelés szintje 41%-kal, a mezőgazdasági termelés 9%-kal volt magasabb az 1938. évi szintnél (bár igaz, hogy a lakosság is 25 millió fővel gyarapodott, aminek következtében a kontinens országai továbbra sem váltak mezőgazda- sági téren önellátóvá).- 1951-re az importkorlátozó kvóták 75%-át megszüntették, és az Európán belüli kereskedelmi forgalom volumene már kétszerese volt az 1947. évi szintnek.- Az állampolgárok jövedelme 33%-kal növekedett.- A helyreállítási program megvalósításának időszakában a beruházási ráta a GNP 20%-át érte el, ami 33%-kal magasabb volt a háború előtti szintnél. Ez az európai gazdaságokra jellemző gyakorlatilag zéró megtakarítások tükrében szinte kizárólag az amerikai támogatásoknak volt köszönhető. A Marshall-terv nem számszerűsíthető hatásait szintén érdemes áttekinteni:- Fontos szerepet töltött be a gazdasági és részben politikai integrációs folyamatok elősegítése és tulajdonképpen elindítása. A közös szervezet (OEEC) létrehozása, a helyreállítási programigények összehangolt megfogalmazása és a támogatási összegek egyeztetett elosztása a közös gazdaságpolitikai tervezés terén komoly eredményeket hozott. Az Európai Fizetési Unió (EPU) a kereskedelem finanszírozásának, valamint általában a pénzügypolitikák összehangolásának alapjait teremtette meg. Mindezek fontos tapasztalatokat nyújtottak előbb az Európai Szén és Acél Közösség, majd az Európai Közösség későbbi megalakításához, az „európai eszmeiség" kialakulásához.- Ä támogatási program komoly amerikai szerepvállalással történt megvalósítása olyan pszichológiai tényező volt, amely jelentős mértékben hozzájárult a háború utáni általános elkeseredettségen való feliilkerekedéshez és a komoly károkat szen90 Külpolitika
