Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Horváth Gábor: Egység és megosztottság: az euroatlanti kapcsolatokról a Marshall-terv 50. évfordulóján
Egység és megosztottság: a Marshnll-terv 50. évfordulóján gyarország számára most újra elérhetővé váltak. A múlt ismerete példákkal szolgálhat ezen integrációs eredmények higgadt hasznosításához, amennyiben tudásunkat nem a történelmi igazságtalanságok felemlegetésére és más országokkal szembeni számonkérésére, hanem a jelen céltudatos formálására és a jövő következetes alakítására használjuk. S ha már a jövőbe tekintünk, csupán a történelmi véletlen eredménye, s egyúttal talán a sors iróniája lehet, hogy április 4-e, ha nem is nemzeti vagy állami ünnepként, de ismét fontos napként jelenhet meg a Magyarország jelenének és jövőjének fordulópontjait rögzítő naptárban. Ha törekvéseink és várakozásaink kedvezően alakulnak, 1999-ben e napon válhat Magyarország a NATO teljes jogú tagjává. Az Európa-politika Az 1940-es évek végére a második világháború - az évszázad megelőző világégéséhez hasonlóan - meghaladottá tette azt az amerikai külpolitikai nézetrendszerben hagyományosan visszatérő izolacionista álláspontot, amely szerint az európai események nincsenek hatással az Egyesült Államok biztonságára és gazdasági jólétére. A politikai közvéleményben azonban továbbra is széles bázisa volt annak az álláspontnak, amit 1797. évi búcsúbeszédében George Washington elnök fejtett ki részletesen: a „kusza szövetségek" létrehozásától és az európai hatalmi viszályokba való beavatkozástól való következetes távolmaradást hangsúlyozó izolacionizmusnak. A második világháború utolsó éveinek európai katonai és politikai fejleményei azonban elkerülhetetlenné tették Roosevelt, majd 1945. áprilisában bekövetkezett halála után az őt követő Truman elnök számára a kontinens biztonsági és politikai helyzetének alakításában való aktív szerepvállalást. Az Egyesült Államok háborús céljait két dokumentum - az 1941-ben Churchill brit miniszterelnökkel közösen elfogadott, idealisztikus békét, kollektív biztonságot és gazdasági fellendülést hangsúlyozó Atlanti Charta (amelyhez a Szovjetunió nem csatlakozott), valamint az 1945. februári jaltai amerikai-brit-szovjet csúcstalálkozón elfogadott együttműködési elvek, elsősorban a felszabadított Európával foglalkozó nyilatkozat - demokratikus elvei foglalták magukban. Roosevelt elnök elkötelezetten hitt egy háború utáni „egységes világ" kialakításának lehetőségében, amelyben a kollektív nemzetközi biztonság és együttműködés letéteményese az Egyesült Nemzetek szervezete lett volna. Roosevelt elképzelése elsősorban a Woodrow Wilson elnök által az első világháború után 1919-ben javasolt- de éppen amerikai részről a megerősödő izolacionizmus miatt 1921-ben elutasított- Népszövetségen alapuló harmonikus nemzetközi együttműködés elveire vezethető vissza. Az 1940-es években is tovább élő izolacionizmus miatt Roosevelt multila- teralizmusra építő idealizmusa jól megfért a nemzetközi kapcsolatoknak a „négy 1997. tavasz 17
