Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Vörös Imre: Az Európai megállapodás magyar bírósági alkalmazása
Vörös Imre bíróságok és más hatóságok előtt felléphetnek. A jelen tanulmány tárgyát képező probléma: az EM nemzeti bíróságok általi alkalmazásának jogszabályi alapja tehát magában az EM 113. §-ában tételes jogilag is benne foglaltatik. Természetesen a nemzetközi jog alanya főszabályként az állam4, azonban a nemzetközi jog normáiból a természetes és jogi személyek jogokat vezethetnek le, azokra jogokat alapíthatnak, melyeket azután jogvita tárgyává is tehetnek. Nem kivétel ez alól az EM sem. 3. A vizsgálandó kérdések A fentiekre tekintettel annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy mit tegyen a magyar jogalkalmazó az EM és másik magyar törvény kollíziója esetén, az alábbi kérdéseket kell megvizsgálni:- a nemzetközi jog, ezen belül a nemzetközi szerződés helye a magyar jogrendszerben (nemzetközi jogi alapok);- a magyar Alkotmány felfogása a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról (alkotmányjogi alapok);- az EM mint nemzetközi szerződés közvetlen alkalmazhatósága a magyar jogrendszerben. 1. A nemzetközi jog e's a nemzetközi szerződés helye a magyar jogrendszerben (nemzetközi jogi alapok) 2. Áttekintés a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról 1.1. A magyar nemzetközi jogi szakirodalomban a szerzők a nemzetközi szerződések megkötéséről szóló 1982. évi 27. tvr-ről nincsenek jó véleménnyel, másként kifejezve e jogszabályt - joggal - teljesen elavultnak látják, ezért a magyar viszonyokat a nemzetközi szerződések magyar jogalkalmazó általi alkalmazhatósága tekintetében elmaradottnak érzik.5 Ugyancsak megoldatlannak látják a nemzetközi jog és a belső jog viszonyának kérdését az alkotmánybeli szabályozás alapján [7. § (1) bekezdés] is. 1.2. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán három kérdés vetődik fel: a) a dualista és a monista koncepció, b) transzformáció vagy adopció, c) a self executing jelleg.6 ad a) A nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról szólva nem árt felidézni azt, hogy e tekintetben két koncepció létezik: a dualista és a monista.7 A dualista koncepció szerint a nemzetközi jog és a belső jog anyagi jogi értelemben két különálló jogrendszer. A monista koncepció ezt tagadva úgy véli, hogy a több nemzeti jogalkotó ál60 Külpolitika
