Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Kádár Béla: A keleti kibővülés és a magyar stratégia

A keleti kibővülés és n magyar stratégia feszítésekre van szükség. A középtávon várható csatlakozás legsúlyosabb feladatait a magyar gazdaság dinamizálása jelenti. Az ország növekedési teljesítményei az el­múlt hét évben leszakadást mutatnak az európai átlag és Lengyelország mögött, sőt a legutóbbi két évben már Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Románia mögött is. Stagnáló, leszakadó országok és országrészek integrálása költségesebb és nehezebb. A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy a csatlakozás időpontjára a magyar tár­sadalom és gazdaság elérje azt az átfogó versenyképességi szintet, amely lehetővé teszi a teljes jogú tagsággal együtt járó kötelezettségek legkisebb fájdalmak melletti vállalását, a közösségi politikák átvételét, beleértve a külgazdasági politikákat, uniós kötődéseket, a helytállást a nagytérség kiélező versenykörnyezetében. Dinamikus szempontból a magyar államháztartási és fizetésimérleg-politikára a statikus hely­zetnél jóval nagyobb feladatok várnak. A fizetési mérlegben deficitnövelő hatású ellenható tényezők hiányában - a modernizációs import növekedése, az importfé­kek eltűnése, a magyarországi tőkebefektetések hozamának jelenleginél jóval na­gyobb mértékű hazautalása. Az államháztartásban a tavalyi GDP mintegy 3%-ára rugó vám- és vámjellegű bevételek eltűnése, az EU pénzügyi támogatásainak foga­dásához szükséges, a GDP 1%-ára jutó kofinanszírozási hányad előteremtése, a NATO-csatlakozásból adódó honvédelem-fejlesztés, a rendőrség, határőrség, vám­őrség erősítése, a mezőgazdaság és a tranzitőri szerephez szükséges infrastruktúra­fejlesztés, a szociális-, egészség- és környezetvédelmi normák javítása a csatlakozás idő­pontjáig a magyar GDP legalább 10%-os mozgósítását, átcsoportosítását követeli meg. Halaszthatatlan a szükséges intézményrendszer és a személyi állomány, különö­sen az uniós mozgásokra nyelvileg, szakmailag, erkölcsileg jól felkészített tisztvise­lői kar fejlesztése, hiszen a lemaradás vagy gyengeség ilyen oldalról is gátolhatja a csatlakozás sikerét, előnyeinek kiaknázását. A kormányzati szerepfelfogás, döntési­végrehajtási szervezet alakítása, az integrációs mozgósítás nem lehet eredményes a társadalom meggyőzése, annak támogatása nélkül. A elmúlt év végén egy közvéle­mény-kutatás szerint a magyar lakosság kétharmada támogatja az integrálódást. Az uniós tagságra való felkészülés, az átfogó társadalmi-gazdasági versenyképesség ja­vulása, társadalmi együttműködés, a támogatottság megőrzése, az Európa-ellenes radikalizálódás veszélyeinek elhárítása nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem összeurópai stabilitási és jövőépítési követelmény. Jegyzetek 1 UN. Yearbook of International Trade, 1950, Monthly Bulletin of Statistics 2 Financial Times, 1994. április 15. 3 Friedrich Ebert Stiftung, Bonn, Abteilung Aussenforrschung, Arbeitsgruppe Europäische Integration, Arbeitspapier Nr. 2,1996. október 4 United Nations, ECE, Economic Bulletin for Europe, 1994, 46. o. 1997. tavasz 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom