Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Kádár Béla: A keleti kibővülés és a magyar stratégia
A keleti kibővülés és a magyar stratégia vülés költségeit tehát gazdasági szempontból is erőteljesen csökkentik a nyugat-európai piacbővülés, a hatékonyabb erőforrás-elosztás, a munkahelyteremtés és a nagyobb versenyképesség járulékos előnyei. A keleti kibővülés elhúzódása esetén a „lucrum cessans" a kieső haszon gazdasági szempontból is tetemes lenne a közvetlenül nem gazdasági természetű, destabilizálási költségeken túlmenően. Nem tekinthetők érdemi akadálynak a nagyszámú új tagország beáramlása esetén feltételezett döntési paralízis veszélyéhez fűződő aggodalmak, hiszen ismeretesek a nemzetközi szervezetek, illetve a multinacionális koalíciók történetéből azok a technikák amelyek megakadályozhatják, hogy a „kishalak felfalhassák a nagyhalakat". Ma éppen ennek fordítottja, az egyenlők csoportjában egyenlőbbek esetleges döntési monopóliuma okoz a kisebb országok csoportjában nyugtalanságot. Az Európai Unió keleti kibővüléséből adódó nyugat-európai aggályok, költségek és hozamok, menetrendek és szakaszolások tisztázása tehát még jelentős további feltáró munkát igényel. Magyar érdekeltség a teljes jogú tagságban Magyarország rendkívül kedvezőtlen külső fejlődési feltételeket kapott a XX. század során. A nagyhatalmi akaratból ráerőltetett társadalmi gazdasági rend és regionális együttműködési rendszer eleve nem tette lehetővé az érdekeinek megfelelő alkalmazkodást a nemzetközi gazdasági, műszaki-tudományos fejlődés fő irányzataihoz. Ezért az ország a súlyos lemaradás formájában magas árat fizetett. A magyar társadalom meghatározó súlyú tényezői számára nem vitatott, hogy a kis Magyarország nem állíthatja meg határain a globális folyamatokat, elektromágneses hullámokat, pénzügyi és információáramlásokat, s alkalmazkodnia kell a fő regionális és globális folyamatokhoz, fő partnereinek társadalmi-gazdasági környezetéhez. A globális világban a nemzetközileg mindinkább integrált bűnözés megfékezése, a környezetvédelem, a távközlés-közlekedés kihívásai mindinkább regionális vagy globális válaszokat igényelnek. A globális világban az interkontinentális és űrfegyverek elterjedése a biztonságot is kollektív értékké változtatja, és összekapcsolja a gazdasági folyamatokkal. Az európai térségben biztonságpolitikai vákuum, senki földje státus nem nyújt gazdasági biztonságot a partnereknek, mindinkább összekapcsolja a katonai és gazdasági integrálódás problémakörét. Magyarország a NATO-tagságot a gazdasági integrálódás fontos pillérének tekinti, amely egyszersmind lehetővé teszi a Kelet és Nyugat közötti kompországi sodródástól való elbúcsúzást s egyszersmind a magyar hozzájárulást az európai és globális integrálódás építményéhez. Az integrálódási folyamatok szempontjából alapvető gazdasági meghatározottság, hogy a magyar kivitelnek jelenleg 65%-a irányul az Európai Unió, további 10%- a az Európai Unió társult országaiba. Magyarország nemzetközi összehasonlításban 1997. tavasz 53
