Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
A független Erdély alkotmánykoncepciója 50 Fülöp Mihály: A Sebestyén-misszió. I-II. Világtörténet, 1987. 3. sz. 141-176. o., 1988. 2. 79-112. o. 51 A népi demokrácia útja. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának jegyzőkönyve. Bp. 1946. 68. 52 Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok, 1944-1948. (Szerkesztette és az utószót írta: Izsák Lajos és Kun Miklós) Bp. 1994. 201. o. 53 Rákosi Mátyás természetesen igyekezett igazodni minden újabb moszkvai álláspont-változáshoz. 1948. február 19-én, amikor moszkvai tartózkodása során M. A. Szuszlovnak adott számot a magyarországi politika újabb fejleményeiről - már a Pravdában három héttel korábban közzétett elutasító álláspont ismeretében - sietett elhatárolni magát ezektől a kezdeményezésektől. „Feledve" mind pártja 1945. szeptemberi választási programjának ide vonatkozó passzusait, mind pedig saját négy hónappal korábbi - fentebb idézett - pártkongresszusi expozéját, látnivalóan elbizonytalanodott a Kreml újabb „koncepció"-váltása nyomán: „Jóllehet mi - mondta Szuszlovnak - nem kezdeményeztük és nem támogattuk a Dimitrov elvtárs által felvetett föderáció megalakításának gondolatát, szeretnénk tudni, milyen irányvonalat kövessen e kérdésben Magyarország, valamint a többi kommunista párt. Groza román elnök például annak idején, egy velem folytatott megbeszélés során szóba hozta a Románia és Magyarország közötti vámunió kérdését. Mi egyelőre tartózkodunk a javaslat megválaszolásától." Szuszlov ekkori válasza: „Ami a balkáni országok föderációjának kérdését illeti, Ön is tudja, hogy az erre vonatkozó javaslat mondvacsináltnak bizonyult (sic!). Mi a kilenc kommunista párt határozataihoz tartjuk magunkat, amelyek szerint valamennyi kommunista párt fő feladata, hogy harcoljon országa, népe függetlenségéért és szuverenitásáért." In: Moszkvának jelentjük..., i. m. 252-253. o. Szuszlov ez alkalommal is csúsztat. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) első határozatára látszik hivatkozni, szövegszerűen viszont a Pravda 1948. januári nevezetes közleményének zárómondatát ismétli meg. Mindezek után viszont csupán a kellő „politikai éberség" lanyhulásának tudható be (?), hogy a magyar Belügyminisztérium ezzel egy időben közzétett 1948. március 15-i (centenáriumi) ünnepi kiadványnak még az alcíme is kiemelte: „A magyar külpolitika a kossuthi konföderációs gondolat megvalósítása." A brosúrában pedig a következő olvasható: „Az elmúlt hónapok során egymást követték hazánkban a szomszéd országok vezetőinek látogatásai. December hatodikén a jugoszláv nép harcának legendás vezére és a jugoszláv állam feje, Joszip Broz Tito marsall és kíséretében a népi Jugoszlávia vezetői, január 22-én Groza Péter, a Román Népköztársaság miniszter- elnöke látogattak el hozzánk. A magyar szabadságharc százéves évfordulóján valósággá válik Kossuth Lajos eszméje: a Duna mentén élő népek az évszázadok óta tartó gyűlölködés és harcok után a megbékélés útjára lépnek. (...) A magyar külpolitika tehát amikor ezeket a szerződéseket előkészíti és megköti, nem új utakon jár, hanem sok száz éves mulasztást pótol. Méltán nevezheti magát a magyar demokrácia az 1948-49-es szabadságharc követőjének, mert hazánk külpolitikája, a román-jugoszláv-bolgár-lengyel szerződések megkötése a kossuthi eszme valóra váltásának első lépése." In: A dunai népek szövetsége. A mai magyar külpolitika a kossuthi konföderációs gondolat megvalósítása. Bp. 1948. 6-7. o. 1997. ősz 153
