Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
A független Erdély alkotmrínykoncepciója ismert szaktekintélye, Jászi Oszkár tárgyalt az erdélyi románok vezetőivel, és a legszélesebb körű autonómiát ígérte az erdélyi románságnak. Az erdélyi románok vezetői akkor ezt az ajánlatot - a győzelemtől megszédítve - nem fogadták el, hanem a Magyarországtól való teljes elszakadás mellett döntöttek. Ma már nem kétséges az azóta szerzett tapasztalatok alapján az erdélyi románok józan vezetői előtt sem, hogy a Jászi által ajánlott javaslat elfogadásával az erdélyi románság jobban járt volna, mint a Romániához való csatlakozással. Erdély Magyarországhoz való tartozása esetén nem autonóm tartománya, hanem társországa lenne a demokratikus Magyarországnak. Az erdélyi románság és németség - amennyiben ez utóbbiról külön nemzetközi intézkedés nem történik -, társnemzetei lesznek a magyar nemzetnek a teljes egyenjogúság alapján. A két ország kapcsolatát szerződés határozza meg, amely szerződést az új nemzetközi biztonsági szervezet és annak tagállamai külön-külön is garantálnák. Magyarországnak és Erdélynek azonos az államfője. Közös ügyek: hadügy, pénzügy és külügy. Mindkét országnak külön országgyűlése és külön kormánya lesz. Tehát Erdély nem autonóm tartomány lesz, hanem teljesen egyenrangú állam Magyarországgal. Legjobban megközelíti ez a terv a múltbeli elgondolások közül Kossuth Duna-konföderációs javaslatát. A különbség csupán annyi, hogy Kossuth perszonális uniót javasolt Magyarország és Erdély közt, viszont az előbb említett tervek szerint Magyarország és Erdély szorosabb kapcsolatba, reálunióba kerülnének egymással. Dualizmusnak is lehet tekinteni ezt a megoldást. Az osztrák-magyar dualizmustól azonban abban különbözik, hogy nem a dinasztikus elven és nem egyik vagy másik nép hegemóniájának a kizárólagosságán, hanem köztársasági államformán és az együtt lakó népek nemzeti egyenjogúságának az elvén épülne fel. A két állam közös ügyeitől eltekintve a Független Erdéllyel kapcsolatban az előző fejezetben kidolgozott alkotmányjogi alapelvek ebben az esetben is irányadók lennének. Tehát azokat e helyen újból ismertetni feleslegesnek tartjuk. 3. Az önálló (autonóm) Erdély Románia keretében Itt is csak az lehet az álláspont, mint Magyarországgal kapcsolatban. Romániában ne autonómiát kapjon Erdély, hanem Erdély mint független állam reálunióba kerüljön Romániával. Románia jelenlegi államformája alkotmányos királyság. Ha ez az államforma megmarad, akkor a Független Erdély államfője is a román király. A történelmi múlt kedvéért a király felveszi az „Erdély fejedelme" címet. Szerződés szabályozza Románia és Erdély viszonyát, amelyet az új nemzetközi biztonsági szervezet és annak államai külön-külön is garantálnak. Közös ügyek lesznek: a külügy, hadügy és pénzügy. Mindkét államnak külön országgyűlése és külön kormánya lesz. Általában ugyanaz lesz a helyzet, mintha Erdély Magyarországgal lenne reálunióban. Tehát részint az első és második fejezetben kifejtett alapelvek lesznek az irányadók, ha Románia és Erdély mint egyenrangú államok reálunióba lépnek egymással. 1997. ősz 139
