Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben 8. Bakach-Bessenyey György volt berni követ, a magyar Követi Bizottság tagja napijelentése Kopecky cseh követtel folytatott beszélgetéséről Bern, 1945. augusztus 14. Kopecky cseh követtől, ki most érkezett vissza Prágából, megkérdeztem^ hogy mi a kormány hivatalos és végleges álláspontja a magyarok kiutasítása kérdésében. Kopecky, kit a kérdés láthatóan kellemetlenül érintett, igyekezett a dolgokat természetesnek feltüntetni, és azt mondta, hogy a magyarokat három kategóriába sorozták. Az elsőbe tartoznak azok, akik a Horthy-éra alatt telepedtek le Szlovenszkóban. Ezeket, állítólag Budapesttel egyetértésben, kiutasítják. A második csoportba az úgynevezett fasiszták tartoznak, akiket szintén kiutasítanak. Kopecky szerint, ha a magyar kormány igazán demokratikus, nem szólalhat fel fasiszták érdekében. A harmadik kategóriába esőket egyszerűen ki fogják cserélni a Magyarországról hazaköltöző szlovákokkal. Mikor erre azt feleltem, hogy egyrészt hivatalos magyar kijelentések alapján hallom, hogy a szlovákok nem óhajtanak elköltözni, és hogy egyébként is a számarány cirka 800 000 a 150 000-hez (vagy még kevesebbhez), Kopecky nagyon izgatott lett és kijelentette, hogy a magyarok, beleértve a kommunistákat, teljesen a régi, revizionista eszméknek hódolnak. Mikor megemlítettem, hogy maga Rákosi Mátyás is ezen a nézeten van, Kjopecky] azt felelte, hogy már fel is jelentették őt Sztálinnál, aki nagyon dühös egyébként is a magyarokra. Egyébként Kjopecky] szerint a nagyhatalmak egyetértenek a kiköltöztetési tervvel. Megmondtam Kopeckynek, hogy ezzel számomra és azon kevés magyar diplomatára [az eredetiben így! - A szerző], akik a közöttünk annak idején lefolyt converzációk alapján, melyekben egy lojális és demokratikus Magyarország számára teendő területi engedményekről is szó volt, keresték az őszinte közeledést Csehország és Magyarország között, ez az út járhatatlanná válik. Különben is, ha ő azt mondja, hogy a magyarok nem tanultak semmit, és most is revizionisták, csak azt felelhetem, hogy a csehek sem tanultak semmit, és ugyanazt az erőszakot és fojtogató politikát folytatják, amely az ismert eredményekhez vezetett. Kopecky ezután némileg enyhébb húrokat pengetett. Kifejtette, hogy az első két kategóriánál alku nincs, de a lakosságcsere után fennmaradó szlovákiai magyarsággal kapcsolatban területi engedmények talán lehetségesek lesznek. Sajnos az volt a benyomásom, hogy ez csak egyszerű frázis volt, a célból, hogy beszélgetésünk enyhébb hangulatban végződjék. OL P 2066, 10 dosszié. Géppel írt egyoldalas tisztázat a követ kézjegye nélkül. 1997. ősz 125