Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben

Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben 8. Bakach-Bessenyey György volt berni követ, a magyar Követi Bizottság tagja napijelentése Kopecky cseh követtel folytatott beszélgetéséről Bern, 1945. augusztus 14. Kopecky cseh követtől, ki most érkezett vissza Prágából, megkérdeztem^ hogy mi a kormány hivatalos és végleges álláspontja a magyarok kiutasítása kérdésében. Kopecky, kit a kérdés láthatóan kellemetlenül érintett, igyekezett a dolgokat természe­tesnek feltüntetni, és azt mondta, hogy a magyarokat három kategóriába sorozták. Az elsőbe tartoznak azok, akik a Horthy-éra alatt telepedtek le Szlovenszkóban. Ezeket, állítólag Budapesttel egyetértésben, kiutasítják. A második csoportba az úgynevezett fasisz­ták tartoznak, akiket szintén kiutasítanak. Kopecky szerint, ha a magyar kormány igazán demokratikus, nem szólalhat fel fasiszták érdekében. A harmadik kategóriába esőket egy­szerűen ki fogják cserélni a Magyarországról hazaköltöző szlovákokkal. Mikor erre azt feleltem, hogy egyrészt hivatalos magyar kijelentések alapján hallom, hogy a szlovákok nem óhajtanak elköltözni, és hogy egyébként is a számarány cirka 800 000 a 150 000-hez (vagy még kevesebbhez), Kopecky nagyon izgatott lett és kijelentette, hogy a magyarok, beleértve a kommunistákat, teljesen a régi, revizionista eszméknek hódolnak. Mikor megemlítettem, hogy maga Rákosi Mátyás is ezen a nézeten van, Kjopecky] azt fe­lelte, hogy már fel is jelentették őt Sztálinnál, aki nagyon dühös egyébként is a magyarok­ra. Egyébként Kjopecky] szerint a nagyhatalmak egyetértenek a kiköltöztetési tervvel. Megmondtam Kopeckynek, hogy ezzel számomra és azon kevés magyar diplomatára [az eredetiben így! - A szerző], akik a közöttünk annak idején lefolyt converzációk alapján, melyekben egy lojális és demokratikus Magyarország számára teendő területi engedmé­nyekről is szó volt, keresték az őszinte közeledést Csehország és Magyarország között, ez az út járhatatlanná válik. Különben is, ha ő azt mondja, hogy a magyarok nem tanultak sem­mit, és most is revizionisták, csak azt felelhetem, hogy a csehek sem tanultak semmit, és ugyanazt az erőszakot és fojtogató politikát folytatják, amely az ismert eredményekhez ve­zetett. Kopecky ezután némileg enyhébb húrokat pengetett. Kifejtette, hogy az első két kategó­riánál alku nincs, de a lakosságcsere után fennmaradó szlovákiai magyarsággal kapcsolat­ban területi engedmények talán lehetségesek lesznek. Sajnos az volt a benyomásom, hogy ez csak egyszerű frázis volt, a célból, hogy beszélgetésünk enyhébb hangulatban végződ­jék. OL P 2066, 10 dosszié. Géppel írt egyoldalas tisztázat a követ kézjegye nélkül. 1997. ősz 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom