Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben A két követ újabb megbeszélésére március 13-án került sor. Ekkor ismertette Bakach-Bessenyey a Ghyczy külügyminiszter által kifejtetteket, továbbá átadta Kopeckynek a Kállay miniszterelnök beszédét ismertető szöveg francia fordítását. Egyúttal kérdőre vonta Benes legutóbbi nyilatkozata miatt, melyben az már nem csupán Csehszlovákia és Jugoszlávia vonatkozásában beszélt a trianoni határok visszaállításáról, mint Oroszország szándékáról, hanem Románia vonatkozásában is. Ez pedig Benes részéről a kisantant feltámasztására irányuló törekvésként értékelhető, ami eleve értelmetlenné és lehetetlenné tesz minden magyar-cseh közeledési szándékot. Kopecky - jól bevált fordulattal - a sajtó ferdítéseire hivatkozott, és azt bizonygatta, hogy Benes is tisztában van a kisantant-elgondolás csődjével. Rosszhiszeműségét és félrevezető szándékát utólag nem nehéz kimutatni: ekkor már hetek óta kezében lehetett Hubert Ripka külügyi államtitkár körlevele, melyben az emigráns kormány hivatalosan tájékoztatta a külképviseleti szerveket a moszkvai tárgyalások eredményeiről. A tájékoztatóban a határok ügye mellett már nagy hangsúllyal esik szó a német és magyar lakosság tervezett kitelepítéséről is34 A tárgyalások szoros értelemben vett hivatalos fonala itt - Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállása, és Bessenyey követ felmentése miatt - tulajdonképpen megszakadt. Mégis joggal kapcsolható ide a következő két találkozásról szóló feljegyzés, melyeket már mint a Követi Bizottság tagja készített, hiszen e szerveződés lényege éppen az volt, hogy az akkori hivatalos Magyarországgal szemben Magyarország igazi érdekeit képviseljék, s biztosítsák az átmenetet, a jogfolytonosságot egy esetleges emigráns kormányhoz, illetve a majdani demokratikus magyar kormányhoz. S ezt a törekvést mind a svájci kormány, mind az amerikai, a brit és egyéb tárgyalópartnerek - köztük Kopecky - rövidebb-hosszabb ideig akceptálták is. Az érintkezés bizonyos szintjének fennmaradását elősegítette az is, hogy a cseh diplomáciai tevékenység 1945 elején Bernben határozottan megélénkült. Bessenyey követ 1944. május 15-i - Schwarzenberg herceggel, a formálódó osztrák politikai emigráció vezetőjével folytatott beszélgetéséről szóló - napijelentésében kitér Kopeckyéknak valamiféle cseh-osztrák-magyar közeledést célzó kezdeményezésére, melybe a magyar követség munkatársai mellett az ottani baloldali magyarokat is igyekeztek bevonni. Bessenyey - Schwarzenberg herceggel együtt - fenntartásokkal viseltetett ugyan az efféle kezdeményezések iránt, mégis megbízta Bartók Lászlót, hogy megfigyelőként vegyen részt a megbeszéléseken.35 A július 17-i napijelentés (7. sz. irat) tehát egy, ha nem is túl intenzív, de folyamatosan meglévő kapcsolat dokumentuma. De más vonatkozásban sem egyedi jelenség Bakach-Bessenyey György irathagyatékában. Legalább 10-15 hasonló feljegyzést találhatunk arról, hogyan igyekezett meggyőzni a svájci Külügyi Hivatal vezetőit, amerikai tárgyalópartnereit, a brit, a lengyel, a finn követet és másokat, hogy 1997. ősz 111
