Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
G. Vass István getelve úgy a cseh belpolitikai, mint külpolitikai vonalon. Belpolitikai elszigetelődésének okát az képezte, hogy a visszaállítandó köztársaság egyetlen idegen ajkú népével sem tudott vagy akart megegyezésre jutni. [...] Külpolitikai elszigetelésének oka az orosz-cseh szerződés terve volt. A vele szemben jelentkező ellenszenv az angol közvéleményben, politikai körökben, a többi emigrációs szervezetekben, de a cseh körökben is növekvőben volt. Edennek az alsóházban tartott éles beszéde után úgy látszott, hogy a cseh szerződés ügye Benessel egyetemben csődbe került. [...] Böhm saját közlése szerint azzal a benyomással jött el, hogy Benes tanulni látszik a múltból. [...] Az egymásrautaltság felismerése egyértelműnek és meggyőzőnek látszott mind a három miniszternél. Benes szerint: Csehszlovákiának éppen annyira szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak Csehszlovákiára. Végeredményben a megbeszélést a következő pontokban való megegyezéssel zárták le: - a) Kooperáció a két ország között kölcsönös érdeket képez; - b) A magyar demokrácia Csehország barátja, ezért óvakodni kell attól, hogy túlzott követelésekkel az életfonalát éppen úgy elvágják, mint 1919-ben; - c) Magyarország számára nem teendő lehetetlenné az együttműködés merev cseh követelések felállítása révén, hanem kölcsönös áldozatok árán megegyezés érendő el a területi kérdésben; - d) Egy új magyar rendszer szükséges." Nincs itt lehetőség arra, hogy Böhm Vilmos jelentésének elemzésére kitérjünk, valószínű azonban, hogy az az 1943 októbere előtti viszonyokat tükrözi, s azon belül is főként a cseh szociáldemokraták véleményét. Közöttük ugyanis valóban voltak olyanok, akik Benes merev német- és magyarellenes politikáját elítélték, s a háború utáni békés együttélést a nemzetiségekkel komolyan gondolták. 1945-ben azonban őket Benes és a Gottwald vezette moszkovita kommunisták könnyedén félretol- 30 J ták. Mindezt persze az események után, több évtizedes távlatból könnyen meg lehet állapítani, a magyar kormány azonban akkor joggal kezelte hiteles információként Gellért jelentését, amely egyébként is összecsengett a különböző magyar követségek és külpolitikai elemzők helyzetmegítélésével, és a nyugati szövetségesek azon sugalmazásával, hogy a közép-európai rendezés vonatkozásában az övéké lesz a döntő szó.31 Benes mindenesetre konok következetességgel vitte keresztül terveit, s a szovjetekkel előkészített megállapodás megkötését semmi sem akadályozhatta meg. Ennek budapesti visszhangjáról Szegedy-Maszák Aladár tájékoztatta a berni követet: „A »kézfogó« körül voltak némi izgalmak, a sajtó nagy tálalásban hozta, ami a miniszterelnököt rendkívül bosszantotta. A kormánypárt jobboldali része boldog volt, a jobb jövő zálogát látta az ügyben. Tény mindenesetre az, hogy az utolsó események hatása alatt még nehezebb ezt a politikát folytatni, Benes, hiába, nagyon az emberek idegeire megy."tZ A kormánypártiak örvendezése nyilván annak szólt, hogy az oroszokhoz való közeledés egyben a nyugati szövetségesek támogatásának 108 Külpolitika
