Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése
Szovjet iratok a magyar békeszerződés előkészítéséhez 1945. augusztus 31.-1946. augusztus 20. l. M. M. Litvinov1 feljegyzése a külügyminisztérium számára Moszkva [1945. augusztus 31. (?)] Szigorúan bizalmas! 109/m8 sz. MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS A MAGYARORSZÁGGAL KÖTENDŐ BÉKESZERZŐDÉS-TERVEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEIHEZ Alapvető rendelkezéseknek mindazokat tartjuk, amelyeket az Olaszországgal kötendő szerződés megtárgyalásakor emeltünk ki, éspedig 1. a határok, 2. katonai és haditengerészeti intézkedések és 3. a jóvátétel kérdése. Olaszország esetében figyelembe vettünk egy negyedik rendelkezést is, amely tengerentúli birtokaira vonatkozott, Magyarországot és Bulgáriát illetően ez azonban elesik. Lényeges persze a határok kérdése. Minden más cikkely (a hadifoglyokról, a belső berendezkedésről, az ellenőrző bizottságról stb.) majdnem teljesen átvehető az Olaszországgal és Romániával kötendő békeszerződések tervezeteiből. I. A határok 1. A terv nagyjából az, hogy Magyarország határai maradjanak abban az állapotban, ahogyan azokat a trianoni békeszerződés megállapította. E szerződés említésének és az ezáltal történő elismerése látszatának elkerülése végett kiindulási időpontként 1938. november 2-át vettük, amikor is - Hitler és Mussolini támogatásával - megkezdődött a trianoni határok revíziója, vagyis amikor megszületett a szlovák-magyar határt Magyarország javára megváltoztató első bécsi döntés. 2. A magyar-román határ megállapításakor abból indulunk ki, hogy Erdélyt teljes egészében Románia kapja meg. Anglia és Amerika részéről várható olyan javaslat, hogy maradjon Magyarországé Erdély bizonyos része, méghozzá feltehetően etnikai jellegű érvekre hivatkozva. Ezt nem lesz nehéz elhárítani, s emlékeztetni lehet arra, hogy a trianoni szerződés megkötésekor, amikor is Románia megkapta egész Erdélyt, a hasonló etnikai megfontolásokat nem vették figyelembe. Milyen alapja lehet Magyarország területi megjutalma- zásának most, azok után, hogy másodszor is az agresszorok oldalán lépett a háborúba! 82 Külpolitika
