Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Dunay Pál zetet a mezőgazdaság terén. A felek kedvezményeket (vámmentes kvótákat, vám- csökkentéseket stb.) nyújtanak egymásnak. A magyar-lengyel kétoldalú mezőgazdasági megállapodás termékköre átfogóbb, mint a magyar-cseh/szlovák viszonyban, tekintettel arra, hogy az előbbi két ország termékszerkezete hasonló. A CEFTA általános rendelkezései nem lépnek túl a társulási szerződésen, illetve az EFTA-val kötött megállapodáson. A termékcsoportok többségében a CEFTA ellensúlyozza a társulási szerződések és az EFTA-val kötött szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemeltérítő hatását, amit az okozott, hogy utóbbiak a CEFTA előtt jöttek létre. Egy példa erre: a Lengyelország és az EU között létrejött társulási megállapodás azonnali hatállyal megszüntette a kereskedelmi korlátokat az unió tagországaiban előállított számos termék forgalmazásával szemben, bizonyos áruknál pedig Lengyelország vámmentes kvótát biztosított az EU-tagországok termékeinek. Ez azt jelentette, hogy korábban versenyképes magyar termékek vesztették el piacukat Lengyelországban, hiszen az EU tagállamai olyan vámkedvezményeket élveztek, amivel a magyar exportőrök nem rendelkeztek. A CEFTA-megállapodás 1993. március 1-jei hatályba lépésével a helyzet bizonyos mértékig javult, hiszen a magyar export 48,6 százaléka vámmentesen juthatott a lengyel piacra. A második időszak (1997) végéig a magyar export 86,6 százalékát liberalizálják. A cseh/szlovák piacon a hasonló adat 54,4, illetve 90,4 százalék. A kelet-közép-európai térség integrációjának felgyorsítása érdekében és hogy elkerüljék a kereskedelem folytatódó hanyatlását, a felek a CEFTA aláírásával egyidejűleg közös nyilatkozatot fogadtak el. Ez azt tartalmazta, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy a kereskedelmi korlátokat megszüntető átmeneti időszakot nyolc évről öt esztendőre csökkentsék. Megegyezésüket kiegészítő jegyzőkönyv formájában rögzítették 1994. április 29-én, s július 1-jén lépett hatályba. Nem módosítja a CEFTA főszövegét, mindössze az ipari és mezőgazda- sági engedményeket felsoroló függelékekre hivatkozik. A mennyiségi korlátozások és díjak megszüntetése is szerepelt a napirenden, de ezekben nem sikerült 1994-ben megállapodást elérniük. A szabadkereskedelem megvalósításának gyorsítása érdekében két módszert alkalmaztak. Elsősorban kiegészítették a vámok megszüntetésének menetrendjét, másodsorban pedig átcsoportosítottak bizonyos termékeket. A felek megállapodtak abban, hogy a vámlebontás eredetileg 1995. január 1-jére tervezett szakaszának kezdetét hat hónappal előrehozzák, azt már 1994. július 1-jén megkezdik, és az utolsó vámmegszüntetés - bizonyos rendkívül kényes termékek kivételével - 1998. január 1-jén következik be. A termékcsoportokat hat (Lengyelország esetében nyolc) kategóriába osztották, ami lefedi valamennyi ipari terméket. A kényes termékek listája különböző az egyes országok esetében. Csehország, Lengyelország és Szlovákia a 28 Külpolitika
