Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - CÉLOK ÉS GYÖKEREK - Jeszenszky Géza: Az euroatlanti gondolat történelmi gyökerei Magyarországon

Az euroatlanti gondolat történelmi gyökerei Magyarországon Jeszenszky Géza V askos monográfiát igényelne annak igazolása, hogy az európai integráció, s ezen túlmenően az euroatlanti kapcsolatrendszer, a „nyugati orientáció" hagyományainkba be van ágyazva, és a magyar történelem egyik legfonto­sabb tanulságát jelenti. Az integráció tehát nem csupán aktuális feladat, de régóta remélt lehetőség, az 1989-es rendszerváltozással megnyílt, de elveszíthető, elsza­lasztható alkalom, hogy a magyarság viharokban megtépázott, megrokkant hajója biztos révbe, kikötőbe érjen, ahol majd rendbe lehet hozni, át lehet építeni, alkalmas­sá lehet tenni a Föld, az óriási Aranyborjú körüli versenyzésre. Történelmünkben délibábként többször föl-föl csillant valami hasonló, egy-egy esély, hogy a világ leg­sikeresebb országait egy eszme, egy értékrendszer, egy birodalom köré tömörítő szö­vetkezéshez Magyarország is csatlakozzék, de most talán ez elérhető közelségbe ke­rült. Ugyanakkor azonban a korábban önhibánkon kívül előttünk tornyosuló nagy akadályok leküzdése után most érzékelhető a veszély, hogy megtántorodunk, hibá­zunk, s így az alkalom veszendőbe mehet. Ezért is kísérelem meg összegezni az euroatlanti integráció történelmi gyökereit, nehogy - Arannyal szólva - a „métely... az örök kétely" aláássa az 1945-ben és 1989-ben a legszélesebb körökben vallott meggyőződést, hogy Magyarország helye Európában a Nyugat oldalán van, nem pedig Kelet-Európábán, amint azt Szabó Dezső egykor meggondolatlanul kijelen­tette, s amit a Szabó Dezső gyötrődő útkeresésétől távol álló percemberkék közre­működésével a szovjet hatalom több mint négy súlyos évtizeden át valósággá tett. Az Occidens részeként Vállalva a megmosolygást, sőt az esetleges megtámadtatást is, megkockáztatom: már a csodaszarvas regéjében föllelhető az ősi remény, a hit, hogy Napnyugaton dúsabb a fű, jobb az éghajlat, barátságosabbak a szomszédok. A honfoglalással a magyar­ság kiszakította magát egy mozgalmas, embert próbáló, de sajátos értékeket, kultú­rát hordozó közegből, az egymással örökösen háborúskodó nomád törzsszövetségek 1997. tavasz 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom