Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Balogh András: A "nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza- közép-európai tanulságok

A „nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" mítosza - közép-európai tanulságok Balogh András A „nemzeti kisebbségekkel összefüggő konfliktusok" kifejezés magyarul ritkán használt és sután hangzik. Ez az angol „minority related conflicts" tükörfordítása. A nyugat-európai és észak-amerikai megnyilatkozásokban, legyenek ezek államférfiak beszédei, tudományos igényű elemzések vagy sajtóköz­lemények, rendszeresen megjelenik. A világ, kiváltképpen Közép- és Kelet-Európa biztonságát leginkább veszélyeztető tényezők közé szokták sorolni. Minthogy tér­ségünk, ezen belül Magyarország külföldi megítélésében különösen fontos helyet kap az, hogy a kisebbségi kérdések és a velük összefüggő szomszédsági és határ­ügyek kezelésében figyelembe veszi-e az európai és észak-amerikai elvárásokat, el­engedhetetlen megvizsgálnunk ezt a sokak gondolkodásában központi szerepet ját­szó terminus technicust. A politikai döntéshozók, az elemzők és a közvélemény formálói nem látják tisz­tán - és ebben a tekintetben nincs különbség Közép- és Nyugat Európa között -, hogy milyen összefüggés van vagy lehet a nemzeti kisebbségi kérdések és az európai biztonsági koncepciók között. A vélemények igen különbözők, de feltűnő, hogy minden elemzés, amely a globális vagy európai biztonságot fenyegető tényezőkkel foglalkozik, a kisebbségekkel kapcsolatos feszültségeket és konfliktusokat a felsorolásokban első helyen említi. Az ezt alátámasztó tények nyilvánvalóak, és könnyen felidézhe- tők: etnikai gyökerekre visszavezethető, jól ismert dezintegrációs folyamatok a volt Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában, a véres boszniai, csecsen és más kaukázusi háborűk, a szerb-horvát-bosnyák háborűk, a Dnyeszteren túli régió fegyveres konfliktusai; és etnikai tényezők vannak az Oroszország és Észtország, a Lengyelország és Ukrajna, a Törökország és Görögország közötti politikai feszült­ségek hátterében is. A fent említett események és folyamatok történelmi és politikai tények, de önma­gukban nem olyan érvek, amelyek igazolnák a nemzeti kisebbségek és a konfliktu­sok közötti organikus kapcsolat meglétét. 1997. nyár 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom