Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Sárdi Péter: A parlamentek szerepe az EU-országok integrációs politikájában

Sárái Péter Az intézményi háttér Az Európai Unió minden tagországának parlamentjében működik integrációs kér­désekkel foglalkozó testület. E bizottságok, delegációk tevékenységének közös is­mérve s egyben jogi alapja, hogy az esetek többségében alkotmányos vagy törvényi szabályozás határozza meg a részvételüket az integrációs folyamatban, és kötelezi a kormányt a parlament tájékoztatására. Figyelemre méltó, hogy néhány országban (pl. Finnország, Svédország) a kor­mányt képviselő miniszter vagy maga a kormányfő, nemcsak tájékoztatást ad, ha­nem beszámol az elért eredményekről is. Az egyes EU-tagországok gyakorlatának bemutatásakor a következő csoportosí­tást alkalmazástuk:- az első csoportba azok az országok tartoznak, amelyek legutóbb léptek be az unióba (Finnország, Svédország, Ausztria);- a második csoportba azokat az országokat soroltuk, amelyek parlamentjeikben speciális megoldásokat alkalmaztak (Franciaország, Belgium, Spanyolország);- a harmadik csoportba tartoznak azok az országok, amelyekben a szokásos bizott­sági rendben foglalkoznak integrációs kérdésekkel (Németország, Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Görögország, Fuxemburg, Írország). (Az egyes országokban alkalmazott megoldásokat táblázatban is bemutatjuk.) Finnország Finnországban az alkotmány a köztársasági elnök és a miniszterelnök kezébe teszi Finnország képviseletét külföldön. Ennek alapján ahhoz, hogy a parlament az európai integrációs politika kialakításában érdemi szerepet kapjon, alkotmánymó­dosításra és az ún. parlamenti törvény módosítására volt szükség. A törvényhozás meghatározta azokat a politikai fórumokat, amelyek a kormány integrációs politi­kájának ellenőrzését végzik. A maastrichti szerződés alappilléreit figyelembe véve a külügyi bizottság lett felelős a második pillér (kül- és biztonságpolitika) ellenőrzé­séért. Emellett a korábban létrehozott, eredetileg a plenáris ülések napirendjével, majd az Európai Gazdasági Térség kérdéseivel foglalkozó ún. nagy bizottság kizá­rólagos feladata lett a maastrichti szerződés első és harmadik pillérével (közösségi politikák, valamint belügyi és igazságügyi együttműködés) kapcsolatos finn kor­mányzati álláspont kontrollja. A nagy bizottság tagjai a frakcióvezetők, valamint a pártok nagy politikai tekintélynek örvendő tagjai. A bizottság a Ház parlamenti erő­viszonyainak megfelelően választott, és hetente kétszer ülésezik. Integrációs a kér­désekben a nagy bizottság a parlament felhatalmazása alapján a Ház nevében ala­kítja ki véleményét. 100 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom