Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - ÖSSZEOMLÁS UTÁN - Póti László: A Cseh Köztársaság és Magyarország külpolitikai irányváltása
A Cseh Köztársaság és Magyarország külpolitikai irányváltása Póti László smeretes, hogy 1989-90 reformjai és forradalmai három tényező együttes hatására teremtettek fundamentálisan új helyzetet Közép-Kelet-Európában: az ancien régime JLkontinentális méretekben omlott össze, a folyamat valamennyi országban történelmileg egyidejűleg ment végbe; s ennek része volt egy szuperhatalom összeomlása. Jóllehet az eseménysor tudományos feldolgozásának java még várat magára, a demokratikus átmenet belpolitikai aspektusáról már könyvtárnyi irodalom született - szemben a külpolitikai dimenzióval, amit a politikatudomány művelői szinte teljesen mellőztek. Ez a mellőzöttség volt a fő indítéka a Magyar Külügyi Intézet és a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete közös kutatásának, amely térségünk demokratikus átmenetének erre az eddig hanyagolt aspektusára irányult. A Soros Alapítvány támogatásával 1993-94-ben folytatott kutatás a Cseh Köztársaság és Magyarország külpolitikáját vizsgálta az 1990 és 1994 közötti időszakban. Megjegyzendő, hogy - mivel a csehszlovák állam szétválása éppen a vizsgált időszak közepére esett - a cseh és csehszlovák külpolitikát különbözőségeik ellenére sem egymástól élesen elválasztva elemezA belpolitikai változások általános irányát, mélységét tekintve a visegrádi országokat - köztük az említetteket is - a külvilág általában egy csoportként kezelte, megkülönböztetve a közép-kelet-európai régió többi államától. A kutatás arra kereste a választ, hogy ez a megkülönböztetett szerep érvényes-e a külpolitikára is, ezért négy fő kérdésre koncentráltunk: 1. Melyek a hasonlóságok és a különbségek a két ország külpolitikája között az 1990-1994-es időszakban? 2. A külpolitikák feltárt jellemzői csak az átmenet idejére vagy hosszabb távra is érvényesek? 3. A visegrádi együttműködés gondolata belső indíttatásban gyökeredzik vagy kívülről motivált, mesterséges konstrukció? 4. Milyen külpolitikai szerepet tölt be a két ország Európában? tűk. 1996. tavasz 75
