Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vogel Sándor: A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere
Vogel Sándor- E két nemzeti közösségnek közvetlen képviselete van a helyi önkormányzat szerveiben és az országgyűlésben.-Törvény szabályozza az olasz, illetve magyar nemzeti közösség helyzetét és jogai megvalósításának módját azokon a területeken, amelyeken élnek, a helyi önkormányzati közösségek kötelességeit a jogok megvalósításánál és azokat a jogokat, amelyeket e nemzeti közösségek tagjai ezeken a területeken kívül érvényesítenek. Mindkét nemzeti közösségnek és tagjainak jogai e közösségek létszámára való tekintet nélkül biztosítottak.- Azok a törvények, más jogszabályok és általános aküisok, amelyek a nemzeti közösségek alkotmányban megállapított jogaira és helyzetére vonatkoznak, a nemzeti közösségek képviselőinek beleegyezése nélkül nem fogadhatók el (64. szakasz).- Az Országgyűlésbe minden alkalommal az olasz és a magyar közösség egy-egy képviselője megválasztandó (80. szakasz).14 A szlovén alkotmánynak a kisebbségekre, a szlovén alkotmányos megfogalmazás szerint „nemzeti közösségekre" vonatkozó jogszabályairól megállapítható:- A szlovén alkotmány Szlovéniát nem nyilvánítja nemzetállammá, hanem valamennyi polgára államává, kizárva annak lehetőségét, hogy a kisebbségben levőket másodrendű állampolgárok helyzetébe taszítsa.- A kisebbségeket az Alkotmányozó Bizottság kisebbségi képviselőinek kívánságára „nemzeti közösségeknek" tekinti és kollektiv jogalanyként kezeli.- A pozitív kisebbségvédelem elvét, azaz a pozitív diszkriminációt valósítja meg. Ennek alapján őshonos kisebbségei számára külön jogokat biztosít, és felhatalmazza őket arra, hogy az állam részéről ne csak védelmet, hanem jogaik biztosítására tevőleges aktusokat igényeljenek.- A nemzeti kisebbségek jogait kettős természetűnek, egyidőben egyéni és kollektiv jogoknak tekinti. Ezek kollektiv jogként a kisebbségekre mint különálló közösségi entitásokra, egyéni jogként pedig a kisebbségek valamennyi tagjára, azaz a hozzájuk tartozó személyekre irányulnak.- A közép-európai nemzetfogalmat fogadja el, amikor a határon túli magyar és szlovén kisebbségeket a magyar és a szlovén nemzet részeinek tekinti és ebben a vonatkozásban az anyanemzet fogalmát használja.- Vétójogot biztosít a nemzeti kisebbségeknek a rájuk vonatkozó jogszabályok elfogadásában.15 Ekképp a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között lehetővé vált olyan, a két állam belső jogrendjéből is fakadó kisebbségvédelmi egyezmény („Egyezmény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról") megkötése, amely messze túllépi az ún. „minimális európai" szintet és európai viszonylatban is példaszerűnek tekinthető. Az egyezmény tételesen leszögezi, hogy a szlovén illetve a magyar kisebbség tényleges egyenlősége, a saját identitás megőrzése egyéni és kollektív különjogokkal érhető el (preambulum). A kisebbsége34 Külpolitika
