Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - LENGYEL-MAGYAR - Kwasniewski, Aleksander: Lengyelország és Magyarország az euroatlanti integráció felé vezető úton
Aleksander Kivasniewski figyelmet arra, hogy regionális érdekközösség létezik Közép-Európában. Ugyanakkor megfelelő kiindulópontot jelenthet egy szorosabb közép-európai együttműködés szempontjából akkor, amikor az unió tagjaivá válunk. Egy hatékony jövőbeli Európai Uniónak szüksége van hathatós és megfelelően kialakított döntéshozó mechanizmusra a szervezet szívében. Egyben a következő bővítés utáni méreteit figyelembe véve, erős, stabil és magabiztos régiókból is kell, hogy álljon. Ezeknek a térségeknek tudniuk kell, hogy a szubszidiaritás elvéből következően milyen előnyökre számíthatnak, miközben hozzájárulnak az unió közös ügyéhez. Az Európai Unió körülbelül húsztagú csoportjába való bekerülésünket követően Lengyelország, Magyarország és szomszédaik még jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy kapcsolataikat tartalommal töltsék meg. Amint a spanyol-portugál együttműködést tovább segítette a két országnak az akkori Európai Közösségbe való felvétele, ugyanígy a mi országaink is nyernek, ha kapcsolataink európai dimenziót kapnak. Együttesen fogjuk az unió közép-európai régióját alkotni! Az új tagok különleges felelőssége Budapest - a térségünk szívében fekvő város - a megfelelő hely arra, hogy fontos politikai nyilatkozatokat fogalmazzunk meg Közép- és Kelet-Európa jövőjét illetően. Szeretném megismételni azt a kötelezettségvállalásomat, mely szerint Lengyelország minden olyan állam legitim csatlakozási szándékát támogatja fogja, amely az euroatlanti struktúra tagjává szeretné válni, s amely a felkészültség megfelelő fokán áll. Szlovákia jelenléte az összes európai és euroatlanti struktúrában egész Közép- Európa megkérdőjelezhetetlen geopolitikai érdeke. Románia tagsága is, mely ország egyre nagyobb érdeklődést mutat az integráció iránt, stratégiai szempontból fontos lenne. A balti országok törekvéseit és biztonsági igényeit is figyelembe kell venni. Az említett szubrégió országainak lehetővé kellene tenni, hogy biztonságukat az európai és euroatlanti szervezeteken belül keressék. Az európai struktúráknak az új helyzetnek megfelelő átalakítása nem lehet teljes, ha Lengyelország keleti szomszédja, Ukrajna biztonsági igényeit nem elégítik ki. Amint a NATO-orosz charta létrehozására irányuló előkészületek megkezdődnek, a szövetség Ukrajnával való partnerségi viszonyát is hasonló módon meg kellene erősíteni. Egy ilyen megállapodás eredményeként Ukrajna nagyobb mozgástérre tenne szert kül- és biztonságpolitikai téren, valamint nagyobb fokú védelmet kapna bármely reálpolitikai törekvés ellen. Ezt a kulcsfontosságú kapcsolatot tovább kell fejleszteni. Nem szabad elfelednünk, hogy az összes struktúra a már létező nemzetközi viszonyokból ered - és nem fordítva. Ezért a távolabbi jövőben lehetséges lenne a jelenlegi biztonsági struktúra módosítása. 6 Külpolitika
