Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vogel Sándor: A kétoldalú kisebbségvédelmi jogeszközök rendszere
A kétoldalú kisdivégválehmpgeszközök rendszere emberi jogok részének tekinti, leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségek alapvető jogaikat és szabadságjogaikat „mind egyénileg, mind csoportjukhoz tartozó más személyekkel együtt gyakorolhatják" (1. cikk). Ugyanakkor a felek vállalják, hogy „nem tesznek a kisebbségek asszimilálására vagy a nemzetiségek lakta területek lakossági összetételének megváltoztatására irányuló adminisztratív, gazdasági vagy egyéb intézkedéseket" (8. cikk), valamint kifejezik azon készségüket, hogy a Nyilatkozatban foglalt elvek gyakorlati megvalósítása és ellenőrzése céljából vegyesbizottságot hoznak létre a két fél állami intézményeiből és nemzeti kisebbségeinek képviselőiből (16. cikk). Megerősítik azon szándékukat, hogy kétoldalú, továbbá regionális és egyetemes szinten elősegítsék a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi jogi kodifikálását (17. cikk). A Nyilatkozatot aláírta Horvátország és Szlovénia is. A benne foglalt kötelezettségek végrehajtásának előmozdítását megerősíti a magyar-ukrán alapszerződés (17. cikk). A magyar-ukrán nyilatkozat eg}', a későbbiekben kialakuló kétoldalú kisebbségvédelmi rendszer nyitánya volt. A magyar- szlovák alapszerződés A magyar- szlovák alapszerződés („Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről") preambulumában kijelenti, hogy a szerződő felek felelősséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és előmozdítsák a területükön élő kisebbségek identitásának megőrzését, majd 15. cikkelyében részleteiben szabályozza a nemzeti kisebbségek és az azokhoz tartozó személyek védelmét. A szerződés megerősíti, hogy ez a védelem a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, nem az államokbelügye és a nemzetközi közösség legitim figyelmének tárgyát képezi. Tiltja a diszkriminációt, megállapítja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogaikat egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt gyakorolhatják, saját szervezeteket, politikai pártokat, intézményeket hozhatnak létre, részt vehetnek országos és, ahol helyénvaló, regionális szinten azokban a döntésekben, amelyek a kisebbséget vagy az általuk lakott régiót érintik. Biztosítja az anyanyelv használatának jogát szóban és írásban, a közigazgatásban és a bírósági eljárásokban. Leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van az általuk lakott települések, utcák és közterületek neveit anyanyelvükön feltüntetni, kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven bejegyeztetni. A szerződés biztosítja az anyanyelv oktatására és az anyanyelven történő oktatásra való jogot. A szerződő felek kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása terén az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott keretegyezményét alkalmazzák. Hasonlóképpen belső jogi kötelezettségként alkalmazzák az EBEE emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentumát, az. ENSZ közgyűlése 47/135 számú, „A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól" szóló nyilatkozatát és az ET parlamenti közgyűlése 1201. (1993) számú ajánlását. 1996. tavasz 29
