Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe
A külföldi működőtöké modernizációs szerepe demizációja révén. A foglalkoztatás fenntartása ugyanígy a tovagyűrűző negatív hatások (munkanélküliség, általános keresletcsökkenés, válságrégió kialakulása, központi transzferekkel kapcsolatos kiadások emelkedése) elkerülését teszi lehetővé. 2. Ha kiindulópontként elfogadjuk, hogy- a létező külföldi érdekeltségű cégekbe történő, vagy- azokhoz kapcsolódó, vagy- a Magyarországon már valamilyen vállalkozást kölcsönösen pozitív tapasztalattal működtető cég részéről történő további, pótlólagos vagy új vállalkozás létrehozását célzó tőke- befektetések igen erőteljes multiplikátorhatást gyakorolnak, méghozzá, az esetek többségében a privatizációs felvásárlásoknál erőteljesebbet, érdemes megfontolni az ilyen irányú tervek közpénzből történő támogatását, ösztönzését. A kérdés lehet politikailag kényes, hiszen a szelektivitás diszkriminatívnak is minősíthető. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor arról, hogy egy-egy telephely-választási döntés mögött egyrészt szigorú, sőt kizárólagos üzleti, adok-kapok megfontolások állnak, másrészt a cég döntése várhatóan beilleszkedik majd az adott multinacionális vállalat globális üzlet- politikájába, de legalábbis a regionális elképzeléseibe. Az Opel 1995 végén indított, közel 5 milliárd schilling értékű beruházása például azért került Szentgotthárd helyett az osztrák Aspembe, mert azt mind az osztrák szövetségi állam, mind a bécsi önkormányzat összesen közel másfél milliárd schillinggel támogatta. A támogatás itt egyértelműen tovagyűrűző hatást vált ki, hiszen nemcsak a befektetést és ennek származékos hatásait nyerte el Ausztria, hanem maga a közpénz-felhasználás, a befektetőnek biztosított támogatás is mul- tiplikátorhatású, a hazai gazdaságban gyűrűzhet tovább. A támogatás ugyanis nem készpénzjuttatást vagy ingyenes telephelyet, ingyenes, vagy támogatott infrastruktúra-használatot, esetleg adómentességet jelent, vagyis nem a költségvetési bevételeket csökkenti. Közpénzből finanszírozzák majd a beruházáshoz és a működtetéshez szükséges környezetvédelmi feladatokat, a szakképzést, támogatják a kutatás-fejlesztési tevékenységet.28 Magyar- országon a fenti feladatok mellett a közművek kiépítése és az infrastrukturális beruházások a leginkább relevánsak.29 Mindkét terület, csakúgy, mint a fent felsoroltak, olyan jellegűek, ahol a központi és helyi hozzájárulásnak nemcsak befektetésösztönző, hanem multi- plikátorhatása is van. Tatabányán például az önkormányzat igyekszik nagy súlyt fektetni arra, hogy a felszámolásra került szocialista nagyvállalatok (szénbánya, cementgyár, alumíniumkohó) ne juttassák a válságrégiók sorsára a települést, hanem, lehetőleg zöldmezős beruházással jöjjenek létre új technológiát és ipari kultúrát meghonosító, a foglalkoztatást közvetlenül, illetve helyi kisvállalkozások mint beszállítók foglalkoztatásával közvetve növelő befektetések. A Suoftec amerikai-német vegyes vállalatot a zöldmezős beruházásként felépített keréktárcsa-gyár telephelyválasztásakor a bőséges kihasználatlan munkaerő-kapacitás mellett30 valószínűleg az önkormányzat kedvezményes árú telekjuttatása is motiválta, illetve az önkormányzat ígérete, hogy a gyártáshoz szükséges közműveket (víz-, gáz-, energiaellátás) rö1996. nyár 81
