Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története (1936-1941)
Pritz Pál rilisáig, tehát lényegében a második zsidótörvény előkészítéséig. Bár a törvény értelmében el kellene bocsátani, ám a központban kap helyet, ahol 1941 júniusában történt elhalálozásáig a nemzetközi magánjogi osztályon dolgozik. Bobrik Arnot — aki szintén a közös külügyi szolgálatban kezdte pályáját, majd több külföldi magyar követségen szolgált — Kánya szintén a fasiszta hatalomátvétel után küldte Berlinbe, a követség első beosztott tisztviselőjének. 1936 októberében ugyan áthelyezi a bécsi követségre, ellenben az Anschluss után nem hívja vissza, hanem rábízza a főkonzulátussá átszervezett misszió vezetését. 1939. január elsejével átkerül a prágai követségre, majd ideiglenesen vezeti a főkonzulátussá átszervezett prágai képviseletet. Az 1939: IV. te. nyomán rövid ideig a Dísz téren dolgozik, elbocsátás helyett pedig 1939 októberében átveszi a buenos-aires-i követség irányítását. 1943 januárjában (közben a nyilasok keményen gyalázzák a parlamentben) a Dísz téren találkozunk vele ismét, ahol a gazdaságpolitikai osztályon dolgozik. 1943 szeptemberében a vichy-i követi poszt ellátására kap megbízást, az ország következő év márciusi megszállása után is a helyén marad.58 Azt ugyan nem lehet kizárni, hogy Hevesy Pál — egyébként a Nobel-díjas fizikus testvére —1939. szeptember 30-i ideiglenes nyugdíjazásában az említett törvény hatásának szerepe volt, fontosabb lehet ellenben az a tény, hogy a volt madridi követ már 1931 decembere óta Budapesten időzött, a külügyminiszter közvetlen rendelkezése alatt állt.59 Emlékirataiban Hory András azt állítja, hogy a washingtoni követ, Pelényi János korai nyugdíjazására — ráadásul Csáky intézkedése miatt sértő módon — származása miatt került sor. Szegedy-Maszák Aladár ellenben úgy tudja, hogy a követ — Balásy Antalhoz és Zsilinszky Antalhoz hasonlóan, akik akkor a londoni követségen szolgáltak — a német—olasz—japán háromhatalmi szerződéshez 1940. november 20-án történt magyar csatlakozás elleni tiltakozása kifejezésére mondott le állásáról. Úgy véljük, hogy a kétféle előadás közötti ellentmondást részben fel lehet oldani. Minden bizonnyal Pelényi valóban a végzetes külpolitikai lépés ellen tiltakozva mondott le, a lobbanékony, kritikát még ily módon is nehezen viselő Csáky azonban nem fogadta el a lemondást, hanem a követet felmentette megbízatása alól, majd nyugdíjazta.60 Wodianer Andornak sem törte félbe karrierjét a származása. Mint említettük, ő éppen 1939 elején lát hozzá a lisszaboni követség megszervezéséhez, ahol majd fontos szerepet kap Kállay Miklós béketapogatózásaiban. Az ország német megszállása után megbízásáról, állásáról lemond. Az egész két világháború közötti időszakban a Külügyminisztérium Magyarországon nem tartozott a népszerű intézmények közé. Sokat támadták összetétele miatt, korábbi képzeteket változatlanul realitásnak vélve úgy állították be, mintha továbbra is az arisztokrácia tartaná megszállva az egész szolgálatot, nagy kárt okozva az or232 Külpolitika
