Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története (1936-1941)
Pritz Pál A 3. táblázatból kitűnik,40 hogy a követségek száma 22-ről 20-ra csökkent,a konzulátusoké ellenben 16-ról 21-re növekedett. A változás tartalmát a fentebb előadottak feltehetőleg jól jelzik, tehát a konzuli munka nem a magyar külpolitikai szemlélet belső módosulásából fakadólag került ennyire előtérbe, hanem csupán az agressziós cselekmények nyomán beállott új helyzet kényszerű leképezéséről van szó. Ugyanakkor a hálózat hűen tükrözi a magyar külpolitika mozgását az új Európában. Ez a mozgás az igazodás és a csendes ellenállás koordinátái között történt. Az elfoglalt Lengyelország területén semmiféle képviseletet nem tartott fenn, ellenben a megszállt osztrák, cseh, szerb, belga, francia területeken tényleges, a holland, dán, norvég területeken tiszteletbeli konzulátusokat működtetett. A tiszteletbeli konzulátusok száma jelentősen visszaesett. Az Angliával megszakadt diplomáciai kapcsolat miatt négy, Franciaország, Lengyelország, Hollandia megszállása következtében összesen kilenc, a balti államoknak a Szovjetunióhoz történt csatolásával összefüggésben három ilyen konzulátus hagyta abba működését. Más térségekben is történt egy-egy megszüntetés, ellenben a dél-amerikai földrészen négyről 12-re ugrott a számuk. Amilyen hosszan kellett részleteznünk a külföldi hálózatban ezidőtájt bekövetkezett módosulásokat, olyan röviden lehet áttekinteni a központi igazgatás szerkezetének alakulását. A Külügyminisztérium két háború közötti históriája lényegében állandó szerkezetet mutat, amelyen időnként inkább csak részleges módosításokat hajtottak végre.41 1939. december 15-i hatállyal a sajtóosztályt és a kulturális osztályt egybeolvasztották. Könnyen meglehet, hogy a két részleg egyesítését főleg személyi okok motiválták. A sajtóosztály vezetése ugyanis már az év eleje óta megoldatlan volt, mert az addigi osztályvezetőt, Szent-Istvány Bélát a Népszövetség melletti genfi képviseletre helyezték. November 29-én pedig Villani Lajost, aki 1933-tól volt vezetője, megbízták a helsinki követség irányításával, tehát december elején mindkét osztály vezető nélkül maradt. Az egyesített osztály élére Ullein-Reviczky Antal került. Róla már későbbi stockholmi missziója kapcsán említést tettünk, fontos munkakörei okán azonban érdemes pályáját röviden ismertetni. 1894-ben született és a konzuli akadémiát — hasonlóan a már korábban bemutatott Szentmiklósy Andorhoz — 1919 júliusában végezte el, majd szintén ugyanaz év novemberében került a Dísz térre. O a magyar—osztrák határmegállapító bizottságban ténykedett, 1923—28-ban a párizsi követségen dolgozik, majd a sztambuli követségre kerül, 1932-től a misszió konzuli osztályát vezeti. Ezeddig Ulleinnek hívják, 1934 februárjában kap engedélyt a kettős Ullein-Reviczky név használatára. 1935-ben a zágrábi konzulátust vezeti. Innen rendelik 1938 végén a központba, hogy egy esztendővel később az egyesített osztály vezetése legyen a munkaköre.42 226 Külpolitika
