Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DOKUMENTUM - Tanulmány a NATO kibővítéséről (1995. szeptember)
Dokumentum egyetlen államnak sincs vétójoga vagy beleszólása a folyamattal és a döntésekkel kapcsolatban. 8. A NATO kollektív védelmi megoldásai, amint azt a 47. és 48. paragrafus leírja, konkrétan kifejezik, hogy a szövetségesek fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív képességüket egy fegyveres támadással szembeni ellenállásra. A kollektív védelemhez való hozzájárulás jelenlegi megoldásainak tükrében a szövetségesek tudni akarják, hogy a potenciális új tagállamok hogyan szándékoznak hozzájárulni a NATO kollektív védelméhez, és minden szempontból részletesen fel fogják tárni ezt a kérdést a felvételi tárgyalásokat megelőző kétoldalú párbeszédek során. 2. Hogyan biztosítható, hogy a bővítés egy átfogó európai biztonsági rendszer részeként hozzájáruljon az egész euro-atlanti régió stabilitásához és biztonságához, és támogassa egy nem-megosztott Európa létrehozásának szándékát? a) Bevezetés — A NATO-bővítés átfogóbb megközelítésben 9. A NATO lényeges szerepet játszik a fejlődő európai biztonsági rendszerben. A NATO közös értékeket valló és az együttműködés iránt elkötelezett tagsága a szervezet negyvenöt éves fennállása során alapvetően járult hozzá a tagállamok közötti viszony természetének javításához. Ezen túlmenően a szövetségesek egymás területének védelmére vonatkozó kötelezettségvállalása több, mint négy évtizeden át bizonyult az európai stabilitás és bizalom egyik sarokkövének. Ez az elkötelezettség segítette a szövetségeseket erős és rugalmas katonai potenciáljuk kiépítésében, mely szilárd politikai ellenőrzés alatt áll. A kollektív védelem elve biztosította, hogy egyetlen szövetséges sem kényszerül pusztán saját nemzeti eszközeire támaszkodni, amikor alapvető biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. Ezen előnyöknek az új tagokkal való megosztása hozzájárulhat az európai stabilitás és biztonság kiterjesztéséhez. A NATO bővítése az európai együttműködés és biztonság jelenlegi evolúciójának egyik elemeként fog végbemenni. A NATO bővítését úgy kell értelmezni, hogy az csak az egyik fontos eleme egy széles európai biztonsági rendszernek, mely meghaladja és elavulttá teszi a „választóvonalak" elvét Európában. 10. A bővítés témájáról folyó vita gyökeresen más körülmények között zajlik, mint amilyenek a hidegháború időszakában uralkodtak. Ebben a megközelítésben az új tagok felvételéről szóló döntésnek tükröznie kell azt a tényt, hogy azok a biztonsági kihívások és kockázatok, amelyekkel most a NATO szembesül, eltérő természetűek a múltbeli kihívásokhoz és kockázatokhoz képest. Az 1991-ben a Stratégiai Koncepció megállapította, hogy „az egyidejű, általános támadás veszélye a NATO valamennyi európai frontján valójában megszűnt...". Az azóta eltelt időszakban tovább csökkent egy új nagyszabású katonai fenyegetés veszélye. Mindazonáltal Európa biztonsága továbbra is kockázatokkal néz szembe, melyek többrétegűek és többirányúak, ennélfogva igen nehezen prognosztizálhatók és 160 Külpolitika
