Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - NATO-DILEMMÁK - Valki László: Szeret,nem szeret... (A NATO-kibővítés kérdőjelei)
A NATO-kibővítés kérdőjelei nyújthatnának támogatást szükség esetén a nemzeti erőknek. „Kritikus" övezetekben olyan fegyver- hadianyag- és eszköz-raktárakat is létesíthetnének, amelyek a válsághelyzetben telepített szövetséges csapatok rendelkezésére állnának.33 Ami az atomfegyverek telepítését illeti, a tanulmány ezt sem zárja ki „a priori", de megállapítja: „A mai nemzetközi környezetet és a szövetséget érintő potenciális fenyegetést figyelembe véve a NATO jelenlegi nukleáris srtatégiája és telepítési rendszere (posture) a belátható jövőben megfelel a kibővített szövetség követelményeinek is. így nem szükséges ... azt megváltoztatni vagy módosítani." A tanulmány értelmében ugyan a NATO fenntartja a jogot, hogy folyamatosan értékelje a kibővítés következményeit — ami megváltozott körülmények esetén az említett rendszer, illetve politika módosítását is magában foglalhatja —, ugyanakkor kijelenti: „Az új tagállamok, éppúgy, mint a jelenlegiek, hozzá fognak járulni a NATO stratégiájának fejlesztéséhez és alkalmazásához, ideértve a nukleáris komponenst is. Az új tagállamoknak képeseknek keli lenniük arra, hogy csatlakozzanak a [szövetség ] Nukleáris Tervező Csoportjához és annak alárendelt szerveihez, valamint hogy hadgyakorlatok vagy válsághelyezetek idején részt vegyenek a nukleáris kérdésekről folytatott konzultációkban. ... [Minderről] a szövetségesek között folytatott konzultációk és megállapodások alapján fognak dönteni." Ez azt jelenti, hogy a NATO nukleáris politikájának bármilyen módosításáról csak a belépés után, az új tagállamok részvételével lehet majd határozni, nélkülük nem. Ha valamely új tagállam nem kívánja, hogy területén atomfegyvereket állomásoztassanak, nem köteles azt megengedni. Ez nem jelent különösebb újdonságot a NATO gyakorlatában: a 14 európai tagállam közül hat és fél (Spanyolország mellett Portugália, Norvégia, Dánia, Tuxemburg, Izland, valamint az egykori NDK) területén ma sincsenek nukleáris robbanófejek, s ilyeneket nem is terveznek telepíteni.34 Az atomfegyverek telepítésének az igénye megítélésem szerint egyébként a későbbiekben sem merülhet fel. A rövid hatótávolságú atomfegyverekről kiderült, hogy katonailag hasznavehetetlenek, a középhatótávolságú rakéták szárazföldi telepítéséről pedig még Gorbacsov alatt lemondtak a szuperhatalmak. Ami pedig a nagy hatótávolságú, hadászati atomfegyvereket illeti, ezek egyetlen célt szolgálnak: a másik fél elrettentését ilyen fegyverek használatától. Az utóbiak telepítése értelemszerűen fel sem merül Közép- és Kelet-Európábán, hiszen bőven elegendő, ha azok a jelenlegi atomhatalmak területén vagy a világtengereken állomásoznak. Ebből következik, hogy az atomfegyverek magyarországi telepítése valószínűtlen. Elesik tehát az a veszély is, hogy — mint valaki írta — a telepítés kiváltaná a NATO valamely jövőbeni ellenségének ellencsapását. A NATO-tagsággal szemben a Munkáspárt a semlegesség elérését csillogtatta meg alternatívaként. Ez azonban nem valódi alternatíva, hiszen ennek a státusnak utoljára a kelet-nyugati szembenállás évtizedeiben volt értelme. Jelenleg két állam van 1995. ősz—tél 109
