Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - NATO-DILEMMÁK - Valki László: Szeret,nem szeret... (A NATO-kibővítés kérdőjelei)
Valki László ges erők diktatúrájának kialakulását vagy fennmaradását. Megfontolásában először az a felismerés játszott szerepet, hogy diktatórikus viszonyok létrejötte egy tagállamban közvetve a szövetség védelmi képességeit veszélyezteti. Később a pusztán katonai megfontolások mellett egyre nagyobb szerepet kapott a belső és a külső biztonság kölcsönös összefüggésének felismerése is. Éppen a közép- és kelet-európai térséggel kapcsolatban állapítják meg a Rand Corporation szakértői, hogy „a [külső] biztonság megteremtésének igénye akkor a legnagyobb, amikor a demokratikus [intézményrendszer] a legtörékenyebb és legveszélyeztetettebb".26 Ugyancsak a belső biztonságot növelné a katonai integrációban való részvétel. Az összefonódás révén a tagállamok igen pontos információkkal rendelkeznének egymás haderőinek fegyverzetéről, szerepéről, működéséről, katonai fejlesztési programjairól, a vezető katonai körök elképzeléseiről stb. Ilyenkor még időben lépéseket tudnának tenni annak megakadályozása érdekében, hogy valamely nemzeti haderő túlzott önállóságra vagy befolyásra tegyen szert az adott országban. A belépés kedvező gazdasági következményekkel járna az új tagállamokban. Mindenekelőtt számítani lehet a külföldi tőkebeáramlás megnövekedésére. A befektetők szívesebben ruháznak be olyan országokban, amelyek helyzetét stabilnak és biztonságosnak látják. Keleti György szerint „a felvétel ... eredményeként lényegesen javulna az ország biztonsága, ami igen jelentős a [külföldi] tőke számára. Végül is a tőke odamegy, ahol biztonságban érzi magát. Ez kétségtelenül segíteni fog bennünket abban, hogy később az Európai Unióhoz is csatlakozzunk."27 A másik jelentős gazdasági előny, hogy a NATO-hoz való csatlakozás eredményeként meg lehetne takarítani a magyar honvédség elkerülhetetlenné vált modernizációs kiadásainak jelentős részét. Köztudott, hogy a honvédség az elmúlt több mint egy évtizedben nem hajtott végre semmiféle fejlesztést, leszámítva az adósságtörlesztésként kapott orosz harci repülőgépeket. így erre az elkövetkezendő esztendőkben mindenképpen sort kell keríteni, ellenkező esetben a hadsereg elveszti minden hitelét és alkalmatlanná válik az ország védelmére. Egy NATO-tagállamnak azonban nem kell autarchikus módon teljes körű védelmet kifejlesztenie, éppen ebben van a katonai integráció egyik lényeges előnye. A magyar sajtóban az 1995 végén elutasított népszavazási kezdeményezés kapcsán vita bontakozott ki arról: vajon tényleg kedvező-e számunkra a belépés? Az addig magától értetődőnek tekintett pozitív álláspontot néhányan megkérdőjelezték, s többen — köztük olyanok is, akik a belépést egyébként támogatták — bírálták a kormány magatartását, mert az nem érvelt a belépés mellett és nem indított semmiféle kampányt, ehelyett a „politikai" (tehát nem „jogi") döntést támogatta, kihasználva a népszavazásról szóló törvény tökéletlen voltát.28 Az utóbbiak szívesebben látták volna, ha a népszavazást az Országgyűlés kitűzi, bármi legyen is annak eredménye.29 Akik így gondolkodtak, nézetem szerint figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a szam Külpolitika
