Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
A regimwliztmis dinamikája... Németország hídfőnek tekinti Magyarországot Közép- és Délkelet-Európa között is, és ennek megfelelően speciális szerepvállalást remél tőle a regionális (és nem kevésbé az etnikai) konfliktusok megakadályozásában és rendezésében. Földrajzi helyzetét és a határain kívül élő nemzeti kisebbség viszonylag nagy számát tekintve Magyarország kulcsszerepet játszhat a (szub)regionális stabilitás megőrzésében és erősítésében. Ugyanakkor Magyarország Németországot annak a NATO-országnak látja, amelynek a legközvetlenebbek a keleti szomszédok stabilitásához fűződő érdekei. Ezért úgy gondolja, hogy Németország ténylegesen megérti a közép-európai biztonsági vákuum tényéből fakadó térségbeli aggodalmakat és félelmeket, és ezen országok NATO-tagságát minden eszközzel elősegíti. Nem kétséges azonban, hogy nagyfokú diplomáciai ügyesség kell ahhoz, hogy egy regionális politikacsináló hatékonyan tudja érvényesíteni (saját) érdekeit egy olyan multilaterális szervezetben, mint amilyen a NATO. Egyfelől a túlságosan direkt német magatartás régi előítéleteket és csaknem elfelejtett félelmeket és ellenségeskedést ébreszthet újra. Másfelől a megfelelő közvetítés elmaradása könnyen megkérdőjelezheti a politikacsináló ország megbízhatóságát és szavahihetőségét a magyar és általában a közép-európai politikusok körében, de a szélesebb közvéleményben is. A magyar katonai védelmi erő fejlesztése sem mentes speciális érdekektől. Az utóbbi években Németország részt vállalt hivatásos magyar katonatisztek kiképzésében és 150 millió márka értékben szállított katonai felszereléseket és alkatrészeket a volt NDK hadseregéből, s további szállításokról is folynak tárgyalások.4 Összefoglalva: mindkét oldalon tetten érhetők biztonsági érdekek. Biztonsági szempontból a magyar—német kapcsolatok nem minősíthetők egyoldalúnak vagy a politikacsinálótól „függőnek". Minthogy a regionális stabilitás és az európai biztonság oszthatatlan, e területen nem alkalmazható a politikacsináló és politikafogadó ország közötti kapcsolatra kifejlesztett és alkalmazott tradicionális modell. 2.4. Politikai együttműködés Hasonlóan a biztonsági kérdésekhez, a „független" német politikai tevékenységet és törekvéseket is jelentősen korlátozza, illetve meghatározza az EU (mind a szupranacionalizmus, mind pedig a nemzetállaminál alacsonyabb szintű regionalizmus vonatkozásában). Ennek ellenére, politikai értelemben a korábbiaknál öntudatosabb Németország van születőben. Az újraegye sítés eredményeként Európában geopolitikai elmozdulás következett be, ami a német politikai prioritások legalábbis részleges újrarendezését eredményezi5. Jól tükrözik ezt a folyamatot a valamennyi átalakuló európai országgal aláírt bilaterális barátsági és együttműködési megállapodások, az úgynevezett szomszédsági szerződések. Valamennyi szerződés ugyanazokat az elemeket tartalmazza (konzultáció válság- helyzetben, kapcsolatok az EU-val, multilaterális biztonságpolitika, leszerelés, környezetvédelem, gazdasági kooperáció, az infrastruktúra és hírközlés fejlesztése, egészségügyi és szociális biztonság, munkaerő-vándorlás, kulturális együttműködés stb.), és hasonló nyelve1995. ősz-—tél 55
