Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
A regionalizmus dinamikája a magyar—német kapcsolatok példáján Inotai András E nnek a tanulmánynak1 az a feladata, hogy Magyarországnak mint a nemzetközi változásokhoz alapvetően alkalmazkodni kénytelen országnak a szemszögéből vizsgálja a regionalizmus irányzatait és kilátásait a magyar—német kapcsolatokban. Szemben a politikacsináló (policy-maker) és politikafogadó (policy-taker) országok más kontinenseken megfigyelhető és klasszikusnak nevezhető viszonyával, ez az esettanulmány sajátos helyzetből indít, amely szorosan összefügg az európai kontinensen 1989 után bekövetkezett változásokkal. Ezek mind Németországot, mind Magyarországot alapvetően érintették. Magyarország megszabadult azoktól a sokrétű függőségi és integrációs szálaktól, amelyek évtizedeken át a Szovjetunió által uralt térséghez és országcsoporthoz kötötték. Ugyanakkor a korábban kettészakított Németország egyesült és számottevő befolyásra tett szert Európa jövőjének alakításában. A berlini fal leomlása és a Szovjetunió megszűnése több területen érintette az „európai regionalizmust". Először is, a globális biztonsági szempontokat, legalábbis ideiglenesen, felváltották a regionális biztonság kérdései. Másodszor, politikai síkon a jelenlegi legfontosabb feladat nem annyira egy olyan keret stabilizálása, amely előrejelezhető és kiszámítható politikai fejlődést tesz lehetővé, hanem azoknak a politikai folyamatoknak a stabilizálása, amelyek remélhetőleg új struktúrák és intézményi keretek kiépüléséhez vezetnek az európai államok és államcsoportok között (Nerlich, 1992, Zellner, 1993). Végül Magyarország külgazdasági kapcsolatai szilárdan gyökereznek a regionális (európai) talajban, a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai áramlások példátlanul gyors földrajzi átrendeződése új európai „gazdasági földrajz" kialakulásának irányába mutat. Ezért, és némileg paradox módon, a világméretekben kibontakozó és meghatározó nemzetköziesedési és globalizációs irányzatokat (Giddens, 1993; Bendesky, 1994) Magyarország esetében egy új regionális hálózat létrejötte kíséri. A tanulmány négy fejezetre oszlik. Az első a történelmi hátteret vázolja fel annak érdekében, hogy érthetővé váljanak a magyar „regionalizmus" sajátosságai. A második fejezet a magyar—német kapcsolatok néhány fő kérdésével foglalkozik. A harmadik fejezet azokat a magyar alternatívákat vizsgálja, amelyek a regionális együttműködést a magyar—német kapcsolatok keretein kívülre vihetik, sőt, esetenként a globális folyamatok integráns részévé tehe1995. ősz—tél 47
