Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Vastagh Pál: A jogharmonizáció-általános nézőpontból

A jogharmonizáció — általános nézőpontból adott szabályozási tárgyat egyszer már érintette, akkor ezt újra már nem teheti meg (legfeljebb csak akkor, ha a közösség új direktívát ad ki). A rendeletek az Unió tagállamaiban közvetlenül a nemzeti jog részévé válnak és ezért tagállami jogalkotást nemcsakhogy nem igényelnek, hanem azt ki is zárják. Az Európai Megállapodás nem létesít ilyen mechanizmust, a társult viszonyból az nem is következhetne, ezért a magyar jogharmonizációnak a közösségi rendeletek átvételére is ki kell terjednie mindazon esetekben, amikor a rendeleti szabályozás értelmezhető és alkalmazható a közösségi kereteken kívül, közösségi intézmények és eljárások mű­ködtetése nélkül is. Amíg nem vagyunk teljes jogú tagok, addig nem köteleznek (és jogosítanak) az alapító intézmények („elsődleges joganyag" vagy másként a közösség „közjoga"), de jelenlegi és jövőbeni jogszabályainkat — amennyire csak lehetséges — összeegyeztet- hetővé kell tenni a Közösség jogával. Ez utóbbit már kötelezettségként írja elő szá­munkra az Európai Megállapodás 67. szakasza. Nemzetközi szerződéseink megkötésében, belső jogalkotásunkban és deregulációs tevékenységünk során is tehát összhangra kell törekednünk az uniós joggal. Meghatá­rozott területeken pedig, mint a műszaki szabályok és szabványok, a társasági jog egyes részei, a vállalati számvitel és adózás, a dolgozók munkahelyi védelme, a ver­senyszabályok stb., esedékessé és szükségessé vált a jogharmonizáció. Mindezt a normatív szabályozást ki kell egészíteni az intézmények fejlesztésével. Sürgető és elengedhetetlen jogunk infrastukrújárának — különösen azon jogszolgál­tatási, jogvédelmi és nyilvántartási rendszereknek, melyek a gazdasági-vagyoni for­galom számára közhiteles adatokat és jogokat tartalmaznak — a modernizációja, ép­pen az ország érdekében. Együttesen olyan feladatokról van szó, amelyek megoldása nemcsak nemzeti jogrendszerünket képes előrelendíteni jogfejlődésünk új pályára ál­lításával, hanem az átfogóbb program, a polgárosodás, a modernizáció útját is egyen­geti. 1995. ősz—tél 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom