Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Brzezinski, Zbigniew: A megtervezett Európa
Zbigniew Brzezinski szellemiségű demokratikus államok közössége, melyek közös politikai kultúrával rendelkeznek, összeköti őket tenger vagy szárazföld, s meggyőződésük, hogy ha bármelyikük biztonságát veszély fenyegeti, az a többiek biztonságát is kedvezőtlenül befolyásolja. Francois Léotard, a franciák védelmi minisztere helyesen mondta: „Az új demokráciák esetleges csatlakozását az atlanti szövetséghez nem szabad pusztán katonai mérlegelések alapján megítélnünk, hanem globálisan kell látnunk, a Nyugattal való egyesülésük különböző politikai, katonai, gazdasági, sőt kulturális távlataival együtt."2 A cselekvési program Az utóbbi időben a NATO-kibővítés egyes ellenzői a csatlakozás előfeltételeinek szeszélyes meghatározásában keresnek kibúvót, s egyebek között azt követelik, hogy a tagjelöltek fegyveres erői már eleve érjék el a NATO-színvonalat. Ez a követelmény nem más, mint egyértelmű kizárási taktika, hiszen ez egyetlen közép-európai országnak sem áll módjában. Mindenesetre meg kellene különböztetni azokat a politikai feltételeket, melyek alkalmassá tesznek egy államot a szövetségbe való felvételre, attól a hadászati és anyagi-technikai színvonaltól, mely később a közösségen belül a tényleges katonai integrációhoz szükséges. Az előbbieket a felvétel előtt kell teljesíteni; az utóbbi hosszú évek célkitűzése lehet, a felvétel előtt csakúgy, mint azután. Abban széles körű egyetértés mutatkozik, hogy a tagság alapvető feltételeiben benne foglaltatik a működő piacgazdaságon alapuló szilárd demokratikus rendszer; a zavaros területi és etnikai viták megszűnése; a nemzeti kisebbségek jogainak egyértelmű elismerése; földrajzi szomszédság a szövetséggel; a hadsereg alkotmányosan megalapozott civil ellenőrzése; végül a honvédelmi költségvetés és politika átláthatósága. A gyakorlatban kívánatos volna közös műveletek végrehajthatósága is a katonai ellátás, a hírközlés, a parancsnoki utasítások, az ellenőrzés és a haditechnika terén, de mindez a formális felvétel után is elérhető. A NATO-kibővítés alapvető feltételeinek egyértelmű kimondása ugyanakkor nem szabná meg előre sem a szövetség eljövendő kibővítésének időzítését, sem annak körét. Ellenkezőleg, tisztázná a jelenlegi helyzetet, nyilvánvalóvá tenné, mely államok juthatnak be, s körülbelül mikor. A feltételek egyúttal a kívánatos belső reformok végrehajtására is sarkallnák a tagjelölteket. E feltételek tovább érlelnék az egyetértést abban, hogy valószínűleg csak négy közép-európai állam — a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — vehető komolyan számításba. Ugyanakkor nyitva hagynák a csatlakozás lehetőséget a többi állam előtt, amelyek közé elvileg Oroszország is tartozik. Az első lépés, melyet a szövetségnek idén minél hamarabb meg kell tennie, az lenne, hogy hivatalosan deklarálja kibővítésének feltételeit és jelzi, hogy a jelenlegi helyzetben feltehetőleg mely országok tudják ezeket teljesíteni. Ez véget vetne a Moszkvá28 Külpolitika
