Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Vásárhelyi Miklós: Külpolitika az átmenet korszakában
Vásárhelyi Miklós hogy egy magasrangú francia diplomata megjegyezte, milyen nehézséget okoz, hogy a britek nem mondanak igent egy szorosabb európai együttműködésre. Erre egy angol diplomata így reagált: „Nem mondhatunk igent, a Daily Mail miatt." Az idézett újság milliós példányszámú angol bulvárlap. A hatékony külpolitikának három elengedhetetlen feltétele: a reális, célratörő koncepció, a külvilág megnyerése és a hazai közvélemény széles körű támogatása. A külpolitikának nemcsak racionális lehetőségekkel és igényekkel kell számolnia, hanem irracionális elemekkel is. Ezért is elválaszthatatlan a külpolitika a belpolitikától. Ezzel összefüggésben érintenünk kell azt a tájékoztatási rövidzárlatot és dezinformációt, amely az utóbbi hetekben állt elő az úgynevezett alapszerződésekkel kapcsolatban. A hivatalos nyilatkozatok és a média közleményei közepette a közvélemény növekvő bosszúsággal és fásultsággal nyugtázza: nem érti, mi történik. A kommunikáció tolvajnyelven zajlik. Csak a szakértők és a beavatottak tudják, miről van szó. A közvélemény ki van rekesztve a folyamatból. Nem világosodnak meg olyan alapvető kérdések, hogy az alapszerződésre, ha egyáltalán, miért van szükség. Mi indokolja a sietséget, miért feltétele az alapszerződés megkötése minden érdekelt fél számára az európai integrációnak. Hiányzik a tárgyilagos bemutatása annak, hogy a rendszerváltozások óta hogyan alakult a magyar kisebbség helyzete a szomszédos országokban. És főleg konkrétan melyek a kívánságok egyes területeken (pl. iskolaügy, közigazgatás, jog, gazdasági privatizácó) és milyen koncessziókra, biztosítékokra hajlandó a másik fél. Többször szó esik bizonyos minimumról, de nem tudni, ez mit jelent. Értelmetlen szócséplés a szüntelen hivatkozás az állítólagos európai normákra, nemzetközi egyezményekre, párizsi ajánlásokra. Végül mit tartalmaz az oly gyakran emlegetett 1201-es ajánlás? A szakértők és beavatottak szűk körén kívül senki nem tudja, hogy ezek az okmányok mit tartalmaznak, mit biztosíthatnának. Normális, demokratikus rendszerben ez az értelmetlen ködösítés elképzelhetetlen. Nem kívánják meg sem a politika, sem a diplomácia érdekei. Mindez csak a régi reflexek továbbélésének tulajdonítható és káros, mert a demagógia és a radikalizmus malmára hajtja a vizet. A hatékony külpolitika feltétele a közvélemény tájékoztatása és jelentős része támogatásának megnyerése. Kényes, bonyolult kérdéseknél éveket is igénybe vehet a társadalmi támogatás megnyerése. Egyébként a külpolitika is légüres térben lebeg és hozzájárul ahhoz a nyugtalanító bizalmatlansághoz, depolitizáltsághoz, amelynek más téren tanúi vagyunk. Az átmenet külpolitikájának sikere tehát nemcsak a politikai, diplomáciai hatékonyságon múlik, hanem a társadalom recepcióján is. 22 Külpolitika