Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Nagy Péter: Információs forradalom a diplomáciában
Nagy Péter kis részében vett részt. Dean Rusk korábbi külügyminiszter értékelése szerint a külügyminisztériumnak küldött minden ezer táviratból csak hatot látott, az amerikai elnök pedig csak egyet-kettőt. Ugyancsak Rusk szerint a naponta kimenő 1300 táviratból csak 20-at, 30-at olvasott el (Hastedt). Szinte hihetetlen, hogy a feldolgozandó adatok, információk mennyiségének növekedését még az Egyesült Államokban sem kísérte a modern információtechnológia (IT) olyan mérvű alkalmazása a külügyi döntés-előkészítési folyamatban, mint amilyen az iparban, a kereskedelemben, a tudományban és egyéb területeken már évtizedek óta megszokott volt. A külügyminisztériumoknak sajátos problémákkal kellett megküzdeniük ahhoz, hogy kiaknázhassák az IT előnyeit. Sajátos fékező erőként működnek az új számítógépes rendszerek bevezetésének útjában a biztonsági megfontolások. Rendkívüli problémákkal kell megküzdeniük az oktatás, a működtetés és a technikai kiszolgálás terén, mert például egy forgalmas külképviseleten alkalmazott rendszer nem megfelelő egy kis külképviseleten. Pénzügyi, beruházási lehetőségeik általában alacsony szintűek, nem versenyezhetnek a multinacionális vállalatok által vagy a védelmi szférában kezdeményezett kutatási és fejlesztési programokra fordítható összegekkel. Ehhez járul még hozzá, hogy a külügyminisztériumokban feldolgozott adatok, információk többsége „lágy" és struktürálatlan, ami megnehezíti elektronikus feldolgozásukat. A nehézségek ellenére a külügyminisztériumok sem maradhattak tétlenek az IT alkalmazásában. A külügyi munkatársak értékelik az IT fontosságát, sok külügyminisztériumban jelentős erőforrásokat kezdenek fordítani az információs rendszerek fejlesztésére, alkalmazására, ezzel is a huszonegyedik századba való átmenetet segítve elő. Az informatikai rendszerek tervezése során azonban elkerülhetetlen a külügyi munka sajátosságainak, a külpolitikai információk jellegének, felhasználásuk módjának a feltárása, a szervezési munkálatok folyamatos végzése. Viták a külpolitikai információkról A külpolitikai döntéshozatalhoz szükséges információkkal kapcsolatban eltérő nézetek léteznek (Hastedt). A döntéshozók (felhasználók) egyik irányzatának véleménye szerint az elemzőknek csak az információk szolgáltatásával kell foglalkozniuk, nem várják el tőlük, hogy alternatívákat dolgozzanak ki, vagy következtetéseket vonjanak le, mert ez az információk felhasználójának a kötelessége. Ugyanis a tények nyilvánvaló, magától értetődő következményeket tartalmaznak, és ha minden tény ismert, akkor bármilyen kérdés megválaszolható. Egy másik nézet szerint inkább a tapasztalat, nem pedig a problémák megoldásában alkalmazott analitikus technikák biztosítják a nyers adatok értelmének legmélyebb feltárását. Egy harmadik vélemény a kurrens eseményekre helyezi a hangsúlyt. Nagy az igény az up-to-date (sőt, az up-to-the- minute) információk iránt az aktuális problémák megoldásában. A hosszú távú terve70 Külpolitika
