Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Kardos Gábor: Megoldhatók-e az etnikai konfliktusok? (Közép-és kelet-európai tapasztalatok)
Kardos Gábor A kisebbségek Közép- és Kelet-Európábán sajátos viszonyban állnak a többségi állammal. Minden okuk megvan rá, hogy féljenek tőle, hiszen a többségi állam ember- emlékezet óta sohasem volt semleges az együttélő etnikumok konfliktusaiban, sohasem tett kísérletet arra, hogy megteremtse a többség érdekei és a kisebbség jogai közötti egyensúlyt, a kompromisszum elve pedig hatályon kívül volt. Arról nem is szólva, hogy a többségi állam hajlamos nemzetbiztonsági kockázatnak látni a kisebbség létét, tehát asszimilációra tör. Másrészt viszont nevelési és kulturális intézményeik finanszírozását a kisebbségek teljesen az államtól várják. Ez nem csupán a mindenható állam gyakorlatából ered, de abból is, hogy a kisebbségek szegények. A többségi állam számára persze kedvezőbb a központi költségvetéstől való függés fenntartása, mint a kisebbségi civil társadalmi intézményeknek, egyházaknak tulajdont adni, vagy jogi lehetőséget teremteni a helyi adózásból való részesedésre, hogy a sajátjukból finanszírozhassák intézményeiket. Márpedig enélkül minden fillér a többség kegyeitől függ és a kulturális autonómia — ha megadják — formális lesz. A belső rendezés lehetőségei Az etnikai konfliktusok békés rendezésének és ilyen módon az államközi kapcsolatok feszültségei csökkentésének kulcsa az etnikai dominanciát legalább nyelvi-kulturális értelemben kiküszöbölő és a hatalommegosztás valamilyen formáját lehetővé tévő belső intézményes megoldás. Ezeknek a követelményeknek sokféle elrendezés megfelelhet, és a konkrét megoldás olyan körülményektől függhet, hogy etnikailag kevert területről van-e szó, avagy a különböző közösségek egymástól elkülönülve élnek-e, továbbá, hogy milyen a közösségek mérete és szervezettsége, melyek a közigazgatási rendszer sajátosságai stb. A lehetséges megoldásokat táblázatunk foglalja össze. A hatalomme gosztás mértéke nő Az etnikai közösségek területileg elkülönülnek Kevert enikumú területek területi decentralizáció + kisebbségi jogok kisebbségi jogok területi autonómia személyi és kulturális autonómia területi alapú konszocionális demokrácia személyi alapú konszocionális demokrácia A területi decentralizáció a többség szemében kevésbé tűnhet az állam egységét aláásónak, mint az etnikumok által lakott területeknek adott autonómia, mivel általános jellegű és nehezebben értelmezhető úgy, mint a kiválás előkészítését lehetővé tevő 64 Külpolitika
